20. rész Danielleeeee

Itt is a következő rész.:)) és ez már a 20. :D <3 olvassátok, és hagyjatok kommit:) jó olvasást:

*Louis szemszöge*

 

Örülök, hogy rendeződött minden köztem, Niall és Lottie között. Ez a rövid idő is olyan hosszúnak, és borzasztónak tűnt. De mostmár minden rendben, és remélem ez így is marad. Miután Lottie-val befejeztük a beszélgetésünket, átmentem a saját szobánkba, és ott pihentem le. Eléggé elfáradtam, így szükségem volt erre a kis pihenőre. Nem aludtam el, bár nagyon azon voltam, de teljesen kikapcsoltam. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egy idő után El jött be a szobánkba.

-Szia Szívem! – köszöntött. – Nem zavarlak?

-Szia Édes! Nem, dehogy. – válaszoltam.
-Kibékültetek? A lányok mindent elmeséltek.– mosolygott.
-Igen. De azért annak nem igazán örülnék, ha Lott terhes lenne. Még nagyon fiatal. – aggódtam egy kicsit.
-Nyugi. Szerintem nem lesz semmi, de azért fő az óvatosság. – nyugtatott.
-Hát az óvatosságról inkább ne beszéljünk. – mondtam.
-Jó-jó. Igaz. De megtörtént. Már nem tudsz mit tenni. – mondta szerelmem. És mint mindig, most is teljesen igaza van.
-Egyébként te tudtál a kettőjük kapcsolatáról? – kérdeztem.
-Hát..Igen..de ne haragudj rám. Megígértem, hogy nem mondom el. Gondolom mostmár tudod, hogy miért. – válaszolt El.
-De…. semmi. Ajj hagyjuk ezt az egészet, mert mindig rosszul jövök ki belőle. – adtam be a derekam.
-Oké. – nevetett El.
-De valami máshoz viszont lenne kedvem. – kacsintottam.
-Oh, azt meghiszem. – mondta, és hevesen csókolózni kezdtünk. A többit gondolom nem kell elmesélnem.

*Lottie szemszöge*

 

Miután bátyám kiment a szobából, én lementem a konyhába, ahol Niall, Dani és Pezz beszélgetett. Gondolom kifaggatták szerelmemet.

-Sziasztok! Jöhetek? – kérdeztem.

-Persze Drágám. – csókolt meg Niall.
-Héé…köpöd ki? Ő az enyém!! – kiabált rá Pezz Niall-re.
-Nyugi édesem! Tudod, hogy te vagy a mindenem. – nevettem, és megöleltem Pezz-t.
-És én? – hallottam Dani hangját.
-Te meg a másik. – mondtam, és őt is bevontam az ölelésbe.
-És én? – reagált Niall.
-Te meg a harmadik. – mire őt is bevontam a nagy ölelésbe.
-Ez..Olyan megható. – mondta Pezz műsírás közben, mire mindenki csak nevetett.
-Viszont mi most felmegyünk. Akkor Dani. Holnap mikor indulunk az orvoshoz? – kérdeztem.
-Szerintem elég fél 8-kor. És..okosan éjszaka. – kacsintott.
-Igenis. – nevettem, és Niall-el felmentünk a szobába.
-Ugye nem baj, ha most este nem lesz semmi? – mosolyogtam.
-Nehéz lesz kibírni, de persze, hogy nem. – viszonozta mosolyomat.

Még egy kicsit beszélgettünk, zenét hallgattunk, és 9 óra körül álomra szenderedtünk.

***

Másnap reggel korábban keltem, mint ahogy azt terveztem. Lassan kinyitottam a szemem, és megnéztem, hány óra van. 6:30.

-Jézusom, de korán van. – gondoltam magamban.

Viszont mostmár nem tudok visszaaludni, így inkább lementem a konyhába. Ilyenkor még úgysincs fent senki, ezért nem fáradoztam azzal, hogy átöltözzek, úgy pizsiben, kócos hajjal, karikás szemekkel mentem le. Igazam volt. Senki nem volt még lent, így sütöttem egy gyors rántottát, annyit, hogy még másoknak is maradjon, és leültem enni. 10 perc múlva Dani jelent meg a konyhában.

-Jó reggelt! – mondta álmosan.

-Neked is! Mi újság? Miért vagy már fent? – kérdeztem.
-Nem tudom. Csak úgy felébredtem. És, milyen volt az éjszaka? – érdeklődött.
-Nem történt semmi. – mosolyogtam.
-Akkor jó. – nevetett. - Van még rántotta?
-Tűzhelyen. De lágyra csináltam. Nem baj? – kérdeztem.
-Nem. Úgy is így szeretem. – mosolygott rám, és szedett magának is rántottát, majd leült mellém.

Miután mind a ketten megettük a reggelinket, már épp itt volt az ideje, hogy elkezdjünk készülődni, így felmentünk a szobánkba. Mikor felértem, Niall még édesen aludt. Nem akartam felébreszteni, olyan aranyos volt. Halkan kivetettem a ruháimat a szekrényből, és elmentem lezuhanyozni. Felöltöztem, kisminkeltem magam, és írtam egy papírt Niall-nek, hogy elmentem az orvoshoz. Kimentem a szobából, és Danival futottam össze.

-Akkor mehetünk? – kérdezte barátnőm.

-Persze. Milyen messze van? – kérdeztem vissza.
-Kocsival kb. 20 perc. – válaszolt Dani.

Lementünk a kocsihoz, Dani vezetett, én pedig mellette, az anyósülésen ültem. Bekapcsoltuk a rádiót, és közben beszélgettünk.

-Nekem is meg kéne szereznem a jogsit. – mondtam.

-Télleg? Az biztos, hogy neked is könyebb lenne. – mosolygott. – Már úgyis elég idős vagy hozzá.
-Igen, már eddig is gondolkoztam rajta, de most rá is akarom szánni magam. – mondtam.
-Louis biztos segíteni fog, ha szeretnéd.
-Hát az biztos nem lenne majd rossz.

A következő 10 percben csendben voltunk, és hallgattuk a rádiót. Nemsokára megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból, és bementünk a rendelőbe.

-Jó napot! 8:00-ra van időpontunk, Charlotte Tomlinson néven. – szólalt meg Dani a recepciós pultnál.

-Igen látom. Üljenek le, önök lesznek az elsők a doktor úrnál, de még nem ért be. Ha megérkezett szólok neki, hogy itt vannak. – mosolygott a recepciós.
-Rendben köszönjük. – mondtam, és leültünk a váróban.
-Ne izgulj. Minden rendben lesz. – nyugtatott Dani.
-Ennyire látszik? – kérdeztem.
-Hát egy picit. De tényleg nyugi. És ő az orvosom. – mutatott egy 30 év körüli magas pasasra.
-Woww.. Nem rossz. Te aztán tudod mi a jó. – nevettem.
-Ugye? – nevetett Dani is.
-Jó reggelt Hülgyek. Szia Dani. – mosolygott az orvos. – És gondolom Miss Charlotte Tomlinson.
-Üdv. De kérem hívjon csak Lottie-nak. – mosolyogtam.
-Rendben. Akkor gyertek. Meséljetek. – mondta, és bementünk a rendelőbe.
-Nos, arról lenne szó, hogy a barátommal tegnap nem védekeztünk, és szeretném elvégeztetni az ilyenkor szükséges vizsgálatokat. – számoltam be mindenről.
-Rendben. Vettél már be fogamzásgátló tablettát? – kérdezte.
-Nem, mivel Dani azt mondta, hogy ha megjön akkor vegyem be az elsőt.– válaszoltam.
-Akkor tudod, hogy, hogyan kell szedni. Oké, írok fel neked majd még, és akkor kezdjük el a vizsgálatokat. Először is vizelet mintára lenne szükségem, és utána csináljuk a rákszűrést. – mondta, és ideadott egy edényt. Elmentem, megcsináltam amit kért, és következett a rákszűrés. Ettől egy kicsit azért féltem. Felültem a székbe, és a doki egy fagyikanál szerű izével közelített felém. Hirtelen nagyon fájt, amikor leszakította a szövetdarabot, de túléltem.
-Az eredmények 3 nap múlva várhatóak, de hívni foglak, ha kész van. Ja és a recept. Felírtam neked 2 dobozt a fogamzásgátlóból. – mondta és ideadta a papírt.
-Rendben. Nagyon szépen köszönöm. – mosolyogtam.
-Köszönjük Mike. – mosolygott Dani is.
-Sziasztok lányok! – köszönt el tőlünk.

Kimentünk a rendelőből, egyenesen a kocsihoz. A gyógyszertár felé vettük az utat. Kiváltottuk a gyógyszert és hazamentünk.

-Megjöttünk!!! – kiáltottuk el magunkat egyszerre.

-Sziasztoook! – jött oda hozzánk Liam, és megcsókolta Danit. – Mi volt?
-Írt fel gyógyszert, és 3 nap múlva lesznek meg az eredmények. – válaszoltam.
-Szia Kicsim! – jelent meg Niall is. – Mindent hallottam. – mosolygott.
-Szia Drága! – mondtam és megcsókoltam. – Mit csinálunk ma?
-Fogalmam sincs. – húzta el a száját. – Kérdezzük meg a többieket.
-Okés. Embereeeek!!! Nappalibaaa!!! – kiáltottam el magam.

Bementünk a nappaliba, és leültünk a kanapéra, vártuk a többieket. Nemsokára mindenki megjelent, és elkezdtünk ötletelni.

-Mozi..

-Park..
-Tengerpart..

Folyamatosan jöttek az ötletek, de egyik se volt az igazi. Olyan nagy ez a város, de mégse tudjuk, hogy mit csináljunk. Még fél óra múlva is ott ültünk a nappaliban. Mindenki kifogyott az ötletekből. Gondoltam megtöröm a csendet:

-Szeretnék tetoválást.

Ez egy kicsit váratlanul érhetett mindenkit, mert enyhén szólva tátott szájjal figyeltek engem. Először végülis Louis szólalt meg:

-Húgi, biztos vagy te ebben?

-Igen. Már tervezem egy ideje, és most itt az alkalom. – mondtam.
-Hát ha ezt szeretnéd, akkor oké. Elmegyünk most a szalonba? – kérdezte Lou.
-Szerintem igen. De Niall is jön velem. És te is. – mosolyogtam.
-Ki nem hagynám. – ölelt át Niall.
-Akkor mi addig csinálunk egy jó kis ebédet, és ha hazajöttetek, eldöntjük, hogy mi következzen. – mondta El.

A fiúk felmentek hoztak néhány fontosabb cuccot, és már el is indultunk. Louis oda vitt, ahol ő is szokta csináltatni a tetkóit.

-De ugye nem akarsz többet? Csak ezt az egyet? – kérdezte Louis útközben.

-Nem tervezek többet, ne aggódj. – mosolyogtam.
-Oké, csak ha elkezded, akkor nagyon nehéz abbahagyni. Tapasztalatból mondom. – folytatta bátyám.
-Épp ezért nem szerettem volna eddig, de szerintem mostmár felnőttem a feladatra. – fejeztem be a beszélgetést.

10 perc múlva odaértünk a szalonhoz. Bementünk, és egy végig tetovált karú nő jelent meg előttünk.

-Szia Louis! – mosolygott a nő, és megölelték egymást.

-Szia Nina! Niall-t már ismered, ő pedig itt a húgom, Lottie. Neki szeretnénk egy tetoválást csináltatni. – mondta Louis.
-Szia! – köszöntöttük egymást Nina-val. – Milyen tetoválást szeretnél?
-Hát egy végtelen jel és egy szív kombinációját szeretném, a csuklómra. – mondtam.
-Rendben, akkor megrajzolom, és eldöntöd, hogy jó lesz-e. Egy pillanat. – mondta Nina, és elment egy papírért, és ceruzáért.

Pár másodperc alatt lerajzolta, és pontosan olyan volt, amilyet szerettem volna.

-Akkor gyere velem. Először ráteszem a mintát a bőrödre, és utána elkezdjük. Nem fog sokáig tartani, max 30 perc. – mosolygott.

Feltette a mintát, és már így nagyon tetszett. Most következett a tű. Nagyon féltem tőle. Az első pár szúrás eléggé fájt, de hamar megszoktam. 20 perc múlva már kész is volt. Egyáltalán nem volt vészes, és teljes mértékben megérte.

-Ez nagyon jó. Tökéletes!! Köszönöm! – mosolyogtam.

-Örülök, hogy tetszik. Most leragasztom, de holnap délután már le is veheted a kötést. – mondta Nina.

Mielőtt lekötötte volna csináltunk egy képet róla:

Louis kifizette a remekművet, és elindultunk haza. Még csak 12 óra volt, de ma még semmit se ettem. Remélem a többiek elkészültek a ebéddel.

-Ugye kész a kajaaaa??? – kiabáltam mikor beértünk az ajtón.

-Neked is sziaaa!!! – kiabált vissza Dani.

Bementünk a konyhába, és ami ott várt… hát úgy tudnám leírni, mintha egy háborús terepre érkeztünk volna. Az egész konyha fehér volt a liszttől, tojásdarabok a hajakban, és a padlón, turmixfolt a csempén… Nem semmi.

-Emberek… Itt meg mi történt? – kérdeztem ledöbbenve.

-Hát mi csak..ebédet akartunk csinálni. – mondta ártatlanul Liam.
-Az szép. És..lett belőle valami, a mocskon kívül? – nevettem el magam.
-Van virsli. – mondta komolyan Dani, majd ő is elnevette magát.

Elővette Dani a hűtőből a virsliket, rátette egy nagy tányérra, és letette az asztalra.

-Jó étvágyat! – mondta, és megint elkezdtünk nevetni.

Mire viszont befejeztük a nevetést, azt vettük észre, hogy az összes virsli eltűnt a tányérról. Nem is tudom ki lehetett az. Mindenki Niall-re nézett, akinek még tele volt a szája.

-Most mi az? – kérdezte. – Éhes vagyok.

-Oké..én nem bánom. Akkor együnk így. – mondtam, és odamentem Niall-höz, majd megcsókoltam, miközben még tele volt a szája. A részleteket inkább nem mondom, mert elég gusztustalan. Egész idő alatt a többiek fújoztak, és ezt folytatták egy darabig azután is, hogy elváltunk.
-Jó étvágyat mindenkinek. – mondtam, és elnevettem magam. Mindenki követte a példámat, és konkrétan már feküdtünk a lisztben a röhögéstől. Legalább megoldjuk egyúttal a takarítást is. Nagyjából 20 perc múlva nagy nehezen felkeltünk a földről, és elmentünk a takarítószerekért. Nekiálltunk a takarításnak, és sok időbe telt, de 1 óra múlva csillogott, villogott az egész konyha. Felmentünk, lezuhanyoztunk, mert természetesen mi is elég mocskosak lettünk, és fél óra múlva újra a konyhában gyűltünk össze.
-De én még mindig éhes vagyok. – szólaltam meg.
-Én is. – mondták a többiek egyszerre.
-Akkor rendeljünk pizzát? – vetettem fel az ötletet.
-Hívom.. – mosolygott Niall.

-Szia Dave! Igen Én vagyok! A szokásosat szeretném..3 hawaii, 2 sonkás,bacon-ös, és 4 sajtos, extra feltétekkel. Oké. Szia.

-20 perc és hozzák. – mondta Niall.

-Csak addig fel ne faljuk egymást. – nevettem el magam, mire mindenki kannibált kezdett el játszani.

Azt a 20 percet egész normálisan töltöttük, de mikor megszólalt a csengő, mint az őrültek, futottunk az ajtóhoz. Szegény Dave. Nem hiszem, hogy örült, hogy neki kellett szállítania. Enyhén letámadtuk őt. Egyedül Liam maradt észnél, és kifizette a pizzákat.

Mindenki elvett egy pizzát, és leült vele a kanapén. Én sonkás-bacon-öset ettem, a többiek… hát rájuk nem igazán figyeltem, csak arra, hogy végre ehetek, és nem csak Niall szájából.

Hamar elpusztítottuk mind a 9 pizzát, és felvonultunk a szobánkba.

-Ugye ma bepótoljuk a tegnap estét? – jött be Niall.

-Azt tegnap délután tettük. – nevettem. – Deee…ha nagyon szépen kéred… akkor talánn… - nem fejeztem be, mert Niall rámvetette magát. Hallottuk, hogy a mellettünk lévő szobában Louis, és El is valami hasonlót csinálhat, a másik oldalunkon pedig Pezz, és Zayn is.
-Mindenki sz*xel ebben a lakásban? – hallottuk meg Liam hangját a folyosóról. – Danielleeeee…

Kiáltotta el magát, és csak egy ajtócsapódást hallottunk utána, és a minket utánzó hangokat.

Jó kis este volt. Mindenkinek…kivéve..Harry-t. Vagy ki tudja?!

Enii~