21. rész Már megint....

Lottie szemszöge:

Reggel arra keltem, hogy mindenki kiabál. Fáradtan felültem az ágyon és akkor vettem észre, hogy Niall nincs mellettem. Felvettem a köntösömet majd letrappoltam a lépcső.
- Add már ide a távirányítót Liam!!! - kiabálta Zayn.
- Csak a holtestemen keresztül! - mondta Liam aki a lábával tartotta vissza Zayn-t.
- Adjátok ide a távirányítót! Senki nem nézi a tv-t!! - kiabálta nekik Dani
- Hogy mered lefikázni a ruhámat? Mert te olyan gyönyörű vagy a ráncaiddal Miss Flack! - mondta dühösen El.
- De mi ez a gönc rajtad?? És rajtam nincs ránc!! Mondd meg neki Édesem! - mondta flegmán Caroline, bár ő mit keres itt??
- Arrébb mennétek a  hűtőtől?? Kajálni szeretnék!! - vinnyogta Niall.
- Hazz állítsd le a csajod vagy ráküldöm Kevint!!! - mondta bátyám hülyén.
- majd megoldják Louis.. - mondta Hazz.
- Danielle!! Add vissza a távirányítót!! - mondta Liam és Zayn egyszerre miközben a barátnőmet kergettek kinek a kezében volt a "kincs".
- Mikor fogod már fel, hogy Harry nem hozzád való te múmia!!! - mondta Eleanor és mutogatott össze-vissza ami vicces volt bevallom.
- Hölgyeim kérem, MENJETEK MÁR ARRÉB ETTŐL A B*SZOTT HŰTŐTŐL!!!!!!!!  - kiabálta a végét Niall.
- Álljatok már le!!! - kiabáltam egy hangosat majd az épp felém rohanó Dani kezéből kivettem a távirányítót. - Mi van veletek?? - kérdeztem mikor mindenki elhallgatott, rossz ötlet volt megkérdezni mert mindenki egyszerre kezdte el mondani a baját. - Akkor most kezdjük Eleanorral! - mondtam.
- Ez a nő lefikázta a ruhám, a hajam és a stílusom, mintha ő olyan szép lenne! - mondta El.
- Caroline?  - kérdeztem.
- De ha ronda?? - kérdezte.
- Oké. Niall? - kérdeztem.
- Már 2 perce itt könyörgök nekik, hogy enni szeretnék és menjenek el a hűtő elől de nem mennek. - mondta szomorúan barátom.
- Lányok, megtennétek? - kérdeztem mire ők odamentek a párjukhoz. -  Remek.. akkor Zayn?  - kérdeztem.
- A Sex és New Yorkot akarom nézni, de Liam meg a Toy Storyt nézte. - mondta Zayn.
- Zayn, a szobádba is van tv. - mondtam és már ott sem volt. Sex és New York? Most komolyan?..  Mikor lerendeztük mindenki megvolt a helyén. Nagyon fájt a fejem ezért nem bírtam volna tovább a kiabálást. Miután Niall megreggelizett leült a kanapéra én meg az ölébe majd a vállára hajtottam a fejem és behunytam a szemem. Pár perc múlva újra megzavarták a nyugalmat.
- Anya! Nem érdekel! hazudott!! - kiabálta az ismerős hang miközben kicsapta az ajtót.
- Fizzy?? Anya?? - kérdeztük egyszerre Louissal.
- Te! és Te!! - mutatott Louisra és rám a húgúnk. - Megszegtétek az ígéreteiteket és Te újból!! - kiabálta Lottie a végét Louisnak. - Csak magatokkal törődtök!! Nem tudjátok, hogy milyen otthon a helyzet! elszabadult a pokol Gina miatt! - mondta immár könnyezve. - Soha nem jöttök haza, pedig mi minden nap várunk titeket. Hiányoztok és veletek akarunk lenni, mint régen.. - mondta már sírva Fizzy de úgy, hogy már én is sírtam, hisz teljesen igaza van.
- Én....
- Ne is próbálj mentegetőzni Charlotte! - mondta Fizzy.
- Fizzy, Jay gyertek be üljetek le és beszéljétek meg, vagy várjátok meg amíg lenyugszotok. - mondta Liam. Én csak leültem a kanapéra és Fizzy szavai visszhangoztak a fejemben, gondolkodás menetemből Niall ölelése zavart meg. Könnyes szemekkel néztem rá mire ő egy mosolyt varázsolt az arcára majd kezeivel letörölte az épp folyó sós vizet az arcomról.
- Rossz testvér vagyok.. - mondtam halkan.
- Nem vagy az! Jól csinálod amit kell csak most egy kicsit elkalandoztál. - kacsintott rám szerelmem amitől csak nevetnem kellett. 10 perc múlva mindenki csendben ült a kanapén.
- Én azt hiszem eldöntöttem. - mondtam ki véletlen hangosan azt amit gondoltam.
- Mit döntöttél el? - kérdezte Dani furcsán.
- Sajnálom Niall.. - ennyit tudtam kimondani.
- Mégis mit?? - kérdezte Liam.
- Hazamegyek. - mondtam.
- De itthon vagy!! - mondta Niall idegesen.
- Nem azért megyek mert nem szeretek itt lenni, hanem a húgaim érdekében, nem hagyom, hogy egyedül vívják meg a harcot Georginával... - mondtam ki nehezen.
- Hééé!!! Itthon maradsz addig ameddig a tudjuk mi tudjuk mikor nem jön meg!!!! - mondta egyből Dani.
- Hogy mi? - kérdezte anya.
- Semmi.. - mondtuk egyből Danival.
- De a nyaralásra akarok menni. - mondtam ezt inkább anyának aki csak mosolygott ennek hallatán.
- Megyünk nyaralni? - csillant fel a szeme a bátyámnak. Mi bólintottunk anyuval. - Irááány pakolnii!! Gyere Hugi!!!! - mondta Lou és maga után húzott be a szobájába majd bezárta azt. - Ülj le. - mondta.
- Mi van? - kérdeztem.
- Komolyan haza akarsz költözni? - kérdezte Louis.
- Te komolyan hagyod, hogy a húgaid egyedül éljék át azt amit nekünk, ötünknek kellett volna anya új pasija és annak a lánya mellett? - kérdeztem.
- Nem... Akkor nyaralás után én is megyek veled haza.. - mondta halkan Louis de magabiztosan.
- Biztos? - kérdeztem.
- Igen! - mondta, én örömömben a nyakába ugrottam majd megharaptam a nyakát.
- Héé! Te vámpíír! - mondta majd ő is megharapta a nyakamat.
- Ez szép és jó, de fura, ilyet még nem csináltunk. - nevettem el magam.
- Amúgy.. Mi volt ez a Danielle-s "beszélgetés"?  - kérdezte bátyám.
-Te is tudod.. - mondtam.
- De azóta nincs fejlemény? És anyának nem akarod elmondani? - kérdezte bátyám.
- Nincs és majd... - mondtam szomorúan.
- Hé húgi, most mi a baj? - kérdezte a bátyám megsimítva az arcomat.
- Nem akarom Niall-t itt hagyni.. - mondtam.
- Szereted ugye? - kérdezte sóhajtva a bátyám.
- Igen! - mondtam.
- És Harry? - kérdezte Louis.
- Mi van vele? - kérdeztem.
- Te nem látod, hogy mennyire szenved.. - mondta fejét rázva Louis.
- Miért szenvedne? Ott van neki Caroline.. - mondtam elhúzva a szám.
- Mégse ez sugárzik belőled! - kötekedett velem.
- Louis! Befejezted??? - kérdeztem idegesen majd kivágódtam az ajtaján majd le a lépcsőn.
- Minden rendben van kicsim? - kérdezte anya.
- Igen! Mikor is megyünk nyaralni? - kérdeztem.
- 2 nap múlva. - mosolyogta Fizzy. Niall-nek csörgött a telefonja így elment felvenni.
- Rendben! Megyek! - mosolyogtam.
- Khm.. megyünk! - mondta Louis.
- Kit érdekel, hogy jössz e répafej.. - mondtam és leültem a kanapéra.
- Már megint veszekedtek? - kérdezte anya.
- Csak felidegesített ez a buzi seggű tökfej! - mondtam idegesen.
- Mivel idegesítettelek fel? Csak kérdeztem valamit! - mondta hangosabban.
- De Te nem tudod felfogni, hogy ami Harry és köztem volt az tabu!!! - kiabáltam.
- És Te miért nem tudod felfogni, hogy szereted?? - kiabálta ő is. Erre nem mondtam semmit csak Louist néztem, de úgy mintha meg akarnám ölni.
- Oké! Akkor most nyugi! - mondta El, de pont csöngettek. Senki nem ment ezért én mentem kinyitni.
- Mi a.... M-Martin? - kérdeztem megdermedve.
- Most velem jössz! - kacsintott és elkezdett ki húzni.
- Engedj el! - kiabáltam!
- Minél jobban ficánkolsz annál jobban fog fájni! - mondta gonoszan.
- Kérlek, engedj el! Ez nagyon fáj. - sírtam és még mindig próbáltam leszedni magamról. Erre kaptam egy pofont.
- Befejezted?? - kérdezte mérgesen. Én csak szipogtam és bólintottam. - Helyes! - mondta és a számra adott egy puszit.
- Undorító! - kiabáltam ahogy csak tudtam mikor hallottam, hogy kicsapódik a bejárati ajtó, de én abban a pillanatba amikor visszafordultam az "elrablóm" felé olyat adott amit már régen.
- Héé!! te kis pöcs!! Engedd el a húgom!! - kiabálta bátyám.
- Hogy nem tudod befogni a lepcsesz szádat! - mondta Martin majd újra ütött belém egy 3-at teljes erőből. Ekkor egy dejavu szerű pillanat volt. Harry bevert egyet Martinnak és én majdnem hátra este annyira fájt mindenem ahol csak ütött, azt hiszem Niall kapott el mert ekkor eszméletemet vesztettem.

Louis szemszöge:

Lottie kiment majd pár perc múlva kiabálást hallottunk. Kinéztem az ajtón de nem láttam semmit majd újabb kiabálás. Végül kimentem az ajtón és mit látok?? Martin ráncigálja és veri a húgomat!
- Srácok gyorsan gyertek! - mondta nekik. - Héé!! Te los pöcs! Engedd el a húgom! - kiabáltam majd gyorsan elindultam felé és már készítettem az öklömet. Martin újra ütött sokat a húgomba aki már lassan összeesett. Már épp indultam volna mikor Harry megfogta a vállam majd ment ő megint. Látom szeret verekedni, de azt is tudom, hogy miért csinálja, mert szereti Lottiet. Ekkor Niall rohant ki majd ment ő is és épp jókor érkezett, mert eltudta kapni a húgomat. Gyorsan odafutottam én is. Niall a karjaiban vitte be, de én Harry-t visszafogtam, hogy beszéljünk.
- Szereted ugye? -kérdeztem.
- Igen. - mondta.
- Miért nem mondod el neki? - kérdeztem.
- Mert nem akarom, hogy csalódott legyen és ő úgyis Niall-t szereti. - mondta Harry.
- Ugyan Hazz.. Neked nincs szemed akkor.. Lehet, hogy szereti Niall-t, de téged jobban, csak nem meri bevallani. - mondtam. Erre nem mondott semmit mert épp beértünk.
- Istenem húgi! - mondtam mikor megláttam a  húgom. - Anya, ne sírj! - mentem oda anyához és megöleltem.
- Fáj a fejem. - mondta Lottie halkan. Ránéztem Harryre akinek az állkapcsa megfeszült, az semmi ha látnának engem, vörös fej ökölbe szorított, befeszített kéz.... Niall az csak Lottie arcát simogatta, szerintem ez mind a kettőjüket megnyugtatja. Ekkor Dani lépett be aki nem látta ezt az egészet, mert telefonált.
- Mi a jó fene történt? Lott jól vagy?? Úristen! - Dani teljesen pánikba esett.
- Danielle, beszélhetnénk? - kérdeztem és már indultam is. - Mit tudsz? - kérdeztem.
- Nem értem, hogy mire gondolsz. - mondta.
- Miért estél ennyire pánikba? - kérdeztem.
- Lottie.....
- Mi van vele?? - vágtam a  szavába.
- T-terhes.. - mondta. Teljesen lesokkoltam.
- És akkor most ez......?? - nem tudtam befejezni a mondatomat.
- Mi történt vele? - kérdezte.
- Martin m-megverte.. - mondtam.
- Mi? De ugye nem találta el a hasát?? - kérdezte.
- D-de, 2-szer.. - mondtam.
- Basszus!! - kiáltott fel hangosan Dani. Visszamentünk lassan. Lottie már ült a kanapén és Harry-vel beszélgetett.

Lottie szemszöge:

Mikor Louisék elmentek beszélni Danival akkor Hazz megkérte a többieket, hogy hagy beszéljen velem négyszemközt.
- Köszönöm. - mondtam ki nehezen hisz alig tudtam beszélni úgy hasba rúgott 2-szer az a szemét.
- Ne erőltesd, kérlek. És egyébként tudod, hogy bármikor segítek. - mondta Harry.
- Ez olyan dejavu pillanat volt amikor bevertél megint MArtinnak . - mosolyogtam és még mindig nehezen beszéltem.
- Mondtam, hogy ne beszélj nem? - hangozz inkább kijelentésnek Harry szavai. Olyan kellemetlenül éreztem magam. - Figyelj el kell mondanom valamit... - mondta tovább, de ekkor Louisék sétáltak el. Felvitt Harry a szobájába majd letett az ágyára.
- Figyelj Lott én szeretlek téged, csak nem mertem elmondani, nagyon sajnálok mindent de én akkor is szeretlek. -mondta Harry amin teljesen ledöbbentem. Én ledőltem az ágyra kínomba mire ő fél pucéran fölém támaszkodik majd megcsókolt óvatosan.

Ez lett volna a 21. rész remélem tetszett, bocsi, hogy rövid lett de most annyira fáradt vagyok, hogy ennyire telte tőlem :/ ÉS akinek tetszik az nyugodtan írjon kommentet! Egyébként az én írásaim milyenek??:)

Mesi~