17. rész Sütögessüüünk!!!

*Lottie szemszöge*

 

- Mi lesz a mai program skacok?? - kérdezte Dani.

Mindenki hallgatott, egyszercsak megszólalt Niall…ki más?!

-Sütögessüüüünk!!! – szinte üvöltötte.

-Valahogy sejtettem, hogy te fogsz először megszólalni. – nevettem. Legszívesebben odamentem volna hozzá, é megcsókoltam volna, de tartanom kellett magam. Még egy kicsit. – De amúgy én benne vagyok. Ti? – néztem a többiek felé.

-Én is. – mosolygott El. A többiek csak bólogattak.

-Azt hiszem, akkor megszavaztuk. – jelentettem ki.

-Akkor én és Lottie elmegyünk a boltba húsért, Louis és El zöldségekért, Perrie és Zayn italokért, a többiek pedig itthon készítsék elő a terepet. Minden világos? – osztotta ki a feladatokat Niall.

-Igenis Kapitány!!! – kiabálták egyszerre, mire mindenkiből kitört a nevetés.

Mindenki felment a szobájába, összeszedte a feladatához megfelelő eszközöket, és elindult az útjára. Én Niall kocsijához igyekeztem, aki már ott várt, és mikor beszálltam, egy gyors csókot lehelt ajkaimra. Belemosolyogtam a csókunkba, és miután elváltunk, elindultunk a húsbolthoz. Niall már rutinszerűen tudta az utat. Nem sokkal később, olyan 15 perc múlva meg is érkeztünk.

-Szia Joe. – köszöntötte Niall a hentest, akivel úgy tűnt nem most találkozik először.

-Szia öcskös. – válaszolt Joe.

-Ő itt a barátom, Lottie. – mosolygott a szőkeség.

-Szia, örülök, hogy megismertelek. – köszöntött.

-Én is örülök. – mosolyogtam.

Ezután Joe, Niall-re mosolygott. Éreztem, hogy Joe sejti, hogy Niall és én nem szimpla barátok vagyunk.

-Nos, mit adhatok? – törte meg a csendet Joe.

-Hát…nagy sütögetésre készülünk, szóval kérünk 4 kg csirkét, 5 kg marhát, és 2 kg borjút. – sorolta Niall. Kicsit meglepődtem a mennyiségeken, de már ismerem annyira Niall-t, hogy ezt egyedül is képes lenne megenni.

-Máris adom. – válaszolt a hentes, és elkezdte kiszedni a kért húsokat.

Néhány perc múlva már fizettünk is. Elköszöntünk Joe-tól, majd elindultunk hazafelé. Niall leparkolt a ház előtt, és mielőtt még bementünk volna, egy rövid csókot váltottunk. Illetve annak készült, de picit tovább tartott, mint gondoltuk. Mikor elváltunk, egymásra mosolyogtunk, majd bementünk a házba.

 

*El szemszöge*

 

Mivel nem volt messze a zöldséges, ezért Louis-val úgy döntöttünk, hogy erre a kis távra nem ülünk kocsiba, így kis készülődés után gyalog indultunk el. 10 perc múlva odaértünk, és rögtön be is mentünk.

-Sziasztok! – köszönt az eladó, akit már régóta ismerünk. – Louis. Máris elfogott az összes répa? De hisz 2 napja vettél egy csomót.

-Szia! És nem,nem, nyugi. Csak ma egy kis sütögetést tartunk, és mi szerezzük be a zöldségeket. – válaszolt szerelmem.

-Ja, így mindjárt más. Mit adhatok? – kérdezte.

-Mindenből jöhet 1kg, és répából természetesen a duplája. – válaszolt boldogan Lou.

-Akkor El, téged kérdezlek. Mit kértek? – kérdezte ezúttal tőlem az eladó, amin csak nevettem.

-Salátából 3 fejet kérünk, káposztából 1-et, uborkából és paradicsomból 2-2 kg. És répából is 2-t. Csak, hogy örüljön ez a gyerek. – nevettem.

-Köszönömmm. – mondta boldogan Lou.

Megvettünk mindent, és elindultunk hazafele. Végig beszélgettünk és nevettünk a saját bénaságainkon. Már majdnem  a háznál jártunk, amikor megláttam Niall kocsiját, és benne Lottie-t és Niall-t ahogy épp csókolóztak. Féltem, hogy Louis meglátja őket, így nem tudtam mást tenni, gyorsan odafordultam Lou-hoz, és megcsókoltam. Közben figyeltem, hogy Lottie-ék mit csinálnak. Mikor elváltak egymástól, én is ezt tettem Louis-val.

-Woow…ez nagyon jó volt, de miért is kaptam? – érdeklődött szerelmem.

-Csak, hogy tudd, hogy szeretlek. mosolyogtam rá.

-Én is téged. – viszonozta mosolyom, és megpuszilt. Elindultunk újra a ház felé, és én egy nagyot sóhajtottam.

Összetalálkoztunk a többiekkel, és úgy mentünk az udvarra, ahol már minden elő volt készítve a sütögetéshez.

 

*Lottie szemszöge*

 

-Sziasztoook! – kiáltottuk mind egyszerre Dani-nak, Liam-nek és Harry-nek.

-Sziasztok! – köszöntek vissza.

-Minden készen áll? – kérdezte Niall.

-Igen. A grill beizzítva, úgyhogy már csak a húsok kellenek. – válaszolt Liam.

-Akkor kezdjük is el. – mondta Niall, és fel dobta a hús egy részét a grillre.

A lányokkal mi felvágtuk a zöldségeket, és az asztal közepére tettük őket. Nem sokkal később kész is lett az első adag hús, így Zayn bontott egy pezsgőt, és a lányokkal leültünk enni. Nagyon finomak lettek, alig bírtam betelni velük. Amíg mi ettünk, a fiúk gyártották a következő adagokat.

A nagy sütögetés közben csináltam Niall-ről egy képet:

Mindenki folyamatosan csatlakozott be az evésbe, és mire az utolsó adag kész lett, mindenki teljesen el volt telve. Kivéve persze Niall-t, aki eddig végig sütött. Ő is leült közénk, és elkezdett enni. Mondanom sem kell, hogy 5 perc múlva már semmi nem volt az asztalon.

-Valaki tudja, hogy hány óra? – kérdeztem egy idő után.

Liam ránézett az órájára és válaszolt:

-4 óra múlt.

-Az jó. – mondtam eltelve.

-Van kedvetek egy kicsit medencézni? – kérdezte El.

-Én benne vagyok. Hátha az egy kicsit ellazít. – mondta Dani, szintén eltelve.

Elindultunk a szobánk felé, hogy keressünk fürdőruhát, és átöltözzünk.

-Lottie várj. Segítek, jó? – rohant utánam El. Nem tudom, hogy bírta, ennyi húsmennyiség után.

-Rendben, köszi. – mosolyogtam rá.

Bezárkóztunk a szobámba, és elkezdtünk keresgélni. Egy pánt nélküli pöttyös, és egy elől megkötős virágos között tanakodtunk. Végül a pöttyöset választottuk, a fiúk miatt;).

-Ja és egyébként szívesen. – szólalt meg El.

-Ömm…ezt most nem értem. – értetlenkedtem.

-Tudod, amikor Louis-val jöttünk haza a vásárlásból, megláttam Niall kocsiját, benne egy csókolózó párt. Nem tudod, hogy kik lehettek azok? – tette fel költői kérdését El.

-Úristen. Ne… Ugye Louis nem látott meg minket? – aggódtam.

-Szerinted, ha meglátott volna, még mindig élnétek? Nyugi, gyorsan kapcsoltam, és hirtelen megcsókoltam, hogy eltereljem a figyelmét. – nevetett El.

-Jézusom…köszönöm. Nem tudom mi lett volna ha meglát. – hálálkoztam, és megöleltem barátnőmet.

-Szóval erre értettem. – nevetett.

Gyorsan választottunk neki is egy fürdőruhát, majd elindultunk le a többiekhez, akik már a medencénél ültek.

-Bombaaaa!!!! – kezdtem el rohanni a medence felé, és hirtelen belecsobbantam. Persze mindenki nevetett rajtam, de ez a kis akció most jól esett.

Ezután sorban ugrottak be hozzám a többiek is. Végül csak Zayn ült a medence partján és lógatta a lábát. Niall gyorsan kiugrott a medencéből és elindult befelé. Nem értettem mi ütött belé, de hamar választ kaptam. Csak néhány strandlabdáért ment be. Azokat kezdtük el dobálni, és folyamatosan fröccsköltük egymást. Jól szórakoztam. Egyre sötétebb lett körülöttünk, de nem igazán zavart minket a szórakozásban. Egy idő után zenét is kapcsoltunk be, úgyhogy még hangulatosabb volt minden.

Már 8 óra körül járhatott az idő, amikor hirtelen, valami számomra is furát mondtam:

-Kezdek éhes lenni.

-Jézusom. Niall, rossz hatással vagy rá. – reagált kijelentésemre Louis.

-Én is téged haver. – válaszolt Niall, mire csak nevettünk. – Gyere hozzunk valami rágcsálni valót.

Ezzel elindultunk Niall-el be a házba, és egyenesen a konyhát céloztuk meg. Felültem a pultra, amíg Niall válogatni kezdett a chipsek között. Nem sokkal később már egy egész halom chips hevert mellettem, ami mind arra várt, hogy kivigyük a kertbe.

-Van még esetleg valami, vagy ennyi lesz? – nevettem.

-Szerintem ennyi, de ha gondolod hozhatok még neked néhányat. – válaszolt Niall.

-Isten ments! Örülök, ha ezt ki tudjuk egyszerre vinni. – mentegetőztem.

Összeszedtünk annyi chipset, amennyit csak tudtunk, és elindultunk kifelé. Ekkor viszont ez a látvány fogadott:

 

Amikor ezt megláttam, kitört belőlem a nevetés. Annyi kérdésem volt, de nem tudtam őket feltenni, mert a nevetéstő is majdnem megfulladtam. Körülbelül 5 perc múlva kicsit alább hagyott a nevetésem, így bele is kezdtem.

-1. Ti meg mi a francot csináltok?
2. Honnan szereztétek ezeket?
És 3. Miért vagytok ruhában? – mondtam ki végül mindent fulladás nélkül.

-1. nem egyértelmű? szórakozunk.
2. Még a LWWY forgatásról maradtak, és most találtuk meg őket.
És 3. Úgy gondoltuk, hogy lassan átöltözünk, de ekkor találtuk meg ezeket, és nem hagyhattuk ki. – nevetett Louis is már a végén.

-Értem. Hát ez csodálatos. – nevettem el ismét magam. – Egyébként itt vannak a chipsek, ha valakit érdekel.

-Óhhh… mostmár én is kezdtem megéhezni, úgyhogy tobjátok ide a répásat. – rohant felénk bátyám. Én gyorsan odadobtam neki, nehogy közelebb jöjjön a vizes testével.

-Még van bent néhány azt mindjárt kihozzuk.. addig érjétek be ezzel. – mutattam az asztalon heverő, tucatnyi chipses zacskóra.

Niall-el ismét bementünk a konyhába, de mielőtt felkaptuk volna a maradék zacskót megállítottam.

-Niall. Én már nem bírom tovább. Tudom, hogy erősnek kéne lennem, még egy darabig, de már nem tudok. Minden percben kívánlak, és olyan nehéz megállni, hogy ne csókolhassalak meg, sőt még csak ne is fogjam meg a kezed. Tudom, hogy épp én mondtam, hogy ne mondjuk el még, de értsd meg már nem bírom. – hadartam el.

-Teljesen egyetértek veled. Figyelj! Ha tényleg szeretnéd, akkor mondjuk el, de én nem akarok semmit sem erőltetni. Ha viszont elmondjuk, viselnünk kell az esetleges következményket. Ezt te is tudod. – mondta őszintén Nialler.

-Tudom. Tudom…. Várj egy kicsit. – mondtam, és elindultam az udvar felé. – El!!! Gyere egy kicsit légyszi. – kiabáltam el magam. Most benne bíztam. Ő biztos tudja, hogy mi lenne a helyes.

El gyorsan kiszállt a medencéből és odajött hozzám, majd együtt mentünk vissza NIall-höz.

-Szóval… segítned kéne. Nem tudom, hogy mit csináljunk. Már nagyon el szeretném mondani mindenkinek, hogy Niall-el együtt vagyunk… de mégsem merem. Félek a következményektől. Szerined? Elmondjuk, vagy ne? – kérdeztem barátnőmet.

-Hát… Én első perctől kezdve azon a véleményen vagyok, hogy a titkolózás nem vezet semmi jóra, de azért ez mégis más egy kicsit. Én mindenképp elmondanám, de mégis ott van az a de…, hogy de mi lesz ha Louis megtudja, vagy épp Harry. Tudom, hogy ő azt írta, hogy nem szeretné ezt a kapcsolatot, de azért biztos nem felejtett el még teljesen. Én azt mondom, hogy aludjatok rá még egyet, de atán tényleg aludni ;), és holnap eldöntitek, hogy elmondjátok, vagy sem. De egyet kérek, hogy bárhogy döntötök, előtte azért szóljatok nekem. – mondta El őszintén.

-Rendben…köszönjük. – mondtam mosolyogva és megöleltem. – És akkor segítenél vinni most a chipseket, hogy ne legyen gyanús a többieknek?

-Persze, bár őket elnézve, el vannak foglalva a banánnal, meg a mikrofonnal. – nevetett El.

Felszedtük a maradék nassit, és ismét kimentünk a kertbe.

-Fel is zabáltátok mind??? – lepődtem meg, amikor megláttam a rengeteg üres zacskót.

-Hát… gondoltuk legyen hely az utánpótlásnak. – mondta Zayn, mire elkezdtünk nevetni.

Nem sokáig voltunk már az udvaron, hisz már kezdtünk fáradtak is lenni, és egyre hidegebb is lett. Kb. 1 óra múlva, fáradtan indultunk be a házba. Úgy döntöttünk, hogy a takarítást holnapra hagyjuk. Mindenki elindult a szobája felé megszárítkózni, és átöltözni. Már épp bújtam volna be az ágyba, amikor valaki halkan kopogott, majd bejött. Ki más lett volna, mint Niall. Örültem neki, mert már hiányoltam.

-Szia! – suttogta, és bejött.

-Szia Szösszikém! – köszöntem én is majd megcsókoltam. – Mit szeretnél? – kérdeztem perverzül.

-Hát gondoltam Jó Éjszakát kívánok. – mondta ő is már felizgulva.

-Hát akkor legyen jó az az éjszaka. – mondtam, és elkezdtük a szokásos esti programunkat.

***

1 óra múlva lihegve dőltünk be egymás mellé az ágyba.

-Ez nem rossz kezdet. – mondta Niall fáradtan, mire csak megcsókoltam.

Pár perc múlva egymás karjában eludtunk el…ismét.

Ez lett volna a kövi rész. Nem lett a legizgalmasabb, de azért remélem tetszik.:))
Ui.: a későbbieket hosszabra tervezem :DD
Enii~