20. rész Danielleeeee

Itt is a következő rész.:)) és ez már a 20. :D <3 olvassátok, és hagyjatok kommit:) jó olvasást:

*Louis szemszöge*

 

Örülök, hogy rendeződött minden köztem, Niall és Lottie között. Ez a rövid idő is olyan hosszúnak, és borzasztónak tűnt. De mostmár minden rendben, és remélem ez így is marad. Miután Lottie-val befejeztük a beszélgetésünket, átmentem a saját szobánkba, és ott pihentem le. Eléggé elfáradtam, így szükségem volt erre a kis pihenőre. Nem aludtam el, bár nagyon azon voltam, de teljesen kikapcsoltam. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egy idő után El jött be a szobánkba.

-Szia Szívem! – köszöntött. – Nem zavarlak?

-Szia Édes! Nem, dehogy. – válaszoltam.
-Kibékültetek? A lányok mindent elmeséltek.– mosolygott.
-Igen. De azért annak nem igazán örülnék, ha Lott terhes lenne. Még nagyon fiatal. – aggódtam egy kicsit.
-Nyugi. Szerintem nem lesz semmi, de azért fő az óvatosság. – nyugtatott.
-Hát az óvatosságról inkább ne beszéljünk. – mondtam.
-Jó-jó. Igaz. De megtörtént. Már nem tudsz mit tenni. – mondta szerelmem. És mint mindig, most is teljesen igaza van.
-Egyébként te tudtál a kettőjük kapcsolatáról? – kérdeztem.
-Hát..Igen..de ne haragudj rám. Megígértem, hogy nem mondom el. Gondolom mostmár tudod, hogy miért. – válaszolt El.
-De…. semmi. Ajj hagyjuk ezt az egészet, mert mindig rosszul jövök ki belőle. – adtam be a derekam.
-Oké. – nevetett El.
-De valami máshoz viszont lenne kedvem. – kacsintottam.
-Oh, azt meghiszem. – mondta, és hevesen csókolózni kezdtünk. A többit gondolom nem kell elmesélnem.

*Lottie szemszöge*

 

Miután bátyám kiment a szobából, én lementem a konyhába, ahol Niall, Dani és Pezz beszélgetett. Gondolom kifaggatták szerelmemet.

-Sziasztok! Jöhetek? – kérdeztem.

-Persze Drágám. – csókolt meg Niall.
-Héé…köpöd ki? Ő az enyém!! – kiabált rá Pezz Niall-re.
-Nyugi édesem! Tudod, hogy te vagy a mindenem. – nevettem, és megöleltem Pezz-t.
-És én? – hallottam Dani hangját.
-Te meg a másik. – mondtam, és őt is bevontam az ölelésbe.
-És én? – reagált Niall.
-Te meg a harmadik. – mire őt is bevontam a nagy ölelésbe.
-Ez..Olyan megható. – mondta Pezz műsírás közben, mire mindenki csak nevetett.
-Viszont mi most felmegyünk. Akkor Dani. Holnap mikor indulunk az orvoshoz? – kérdeztem.
-Szerintem elég fél 8-kor. És..okosan éjszaka. – kacsintott.
-Igenis. – nevettem, és Niall-el felmentünk a szobába.
-Ugye nem baj, ha most este nem lesz semmi? – mosolyogtam.
-Nehéz lesz kibírni, de persze, hogy nem. – viszonozta mosolyomat.

Még egy kicsit beszélgettünk, zenét hallgattunk, és 9 óra körül álomra szenderedtünk.

***

Másnap reggel korábban keltem, mint ahogy azt terveztem. Lassan kinyitottam a szemem, és megnéztem, hány óra van. 6:30.

-Jézusom, de korán van. – gondoltam magamban.

Viszont mostmár nem tudok visszaaludni, így inkább lementem a konyhába. Ilyenkor még úgysincs fent senki, ezért nem fáradoztam azzal, hogy átöltözzek, úgy pizsiben, kócos hajjal, karikás szemekkel mentem le. Igazam volt. Senki nem volt még lent, így sütöttem egy gyors rántottát, annyit, hogy még másoknak is maradjon, és leültem enni. 10 perc múlva Dani jelent meg a konyhában.

-Jó reggelt! – mondta álmosan.

-Neked is! Mi újság? Miért vagy már fent? – kérdeztem.
-Nem tudom. Csak úgy felébredtem. És, milyen volt az éjszaka? – érdeklődött.
-Nem történt semmi. – mosolyogtam.
-Akkor jó. – nevetett. - Van még rántotta?
-Tűzhelyen. De lágyra csináltam. Nem baj? – kérdeztem.
-Nem. Úgy is így szeretem. – mosolygott rám, és szedett magának is rántottát, majd leült mellém.

Miután mind a ketten megettük a reggelinket, már épp itt volt az ideje, hogy elkezdjünk készülődni, így felmentünk a szobánkba. Mikor felértem, Niall még édesen aludt. Nem akartam felébreszteni, olyan aranyos volt. Halkan kivetettem a ruháimat a szekrényből, és elmentem lezuhanyozni. Felöltöztem, kisminkeltem magam, és írtam egy papírt Niall-nek, hogy elmentem az orvoshoz. Kimentem a szobából, és Danival futottam össze.

-Akkor mehetünk? – kérdezte barátnőm.

-Persze. Milyen messze van? – kérdeztem vissza.
-Kocsival kb. 20 perc. – válaszolt Dani.

Lementünk a kocsihoz, Dani vezetett, én pedig mellette, az anyósülésen ültem. Bekapcsoltuk a rádiót, és közben beszélgettünk.

-Nekem is meg kéne szereznem a jogsit. – mondtam.

-Télleg? Az biztos, hogy neked is könyebb lenne. – mosolygott. – Már úgyis elég idős vagy hozzá.
-Igen, már eddig is gondolkoztam rajta, de most rá is akarom szánni magam. – mondtam.
-Louis biztos segíteni fog, ha szeretnéd.
-Hát az biztos nem lenne majd rossz.

A következő 10 percben csendben voltunk, és hallgattuk a rádiót. Nemsokára megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból, és bementünk a rendelőbe.

-Jó napot! 8:00-ra van időpontunk, Charlotte Tomlinson néven. – szólalt meg Dani a recepciós pultnál.

-Igen látom. Üljenek le, önök lesznek az elsők a doktor úrnál, de még nem ért be. Ha megérkezett szólok neki, hogy itt vannak. – mosolygott a recepciós.
-Rendben köszönjük. – mondtam, és leültünk a váróban.
-Ne izgulj. Minden rendben lesz. – nyugtatott Dani.
-Ennyire látszik? – kérdeztem.
-Hát egy picit. De tényleg nyugi. És ő az orvosom. – mutatott egy 30 év körüli magas pasasra.
-Woww.. Nem rossz. Te aztán tudod mi a jó. – nevettem.
-Ugye? – nevetett Dani is.
-Jó reggelt Hülgyek. Szia Dani. – mosolygott az orvos. – És gondolom Miss Charlotte Tomlinson.
-Üdv. De kérem hívjon csak Lottie-nak. – mosolyogtam.
-Rendben. Akkor gyertek. Meséljetek. – mondta, és bementünk a rendelőbe.
-Nos, arról lenne szó, hogy a barátommal tegnap nem védekeztünk, és szeretném elvégeztetni az ilyenkor szükséges vizsgálatokat. – számoltam be mindenről.
-Rendben. Vettél már be fogamzásgátló tablettát? – kérdezte.
-Nem, mivel Dani azt mondta, hogy ha megjön akkor vegyem be az elsőt.– válaszoltam.
-Akkor tudod, hogy, hogyan kell szedni. Oké, írok fel neked majd még, és akkor kezdjük el a vizsgálatokat. Először is vizelet mintára lenne szükségem, és utána csináljuk a rákszűrést. – mondta, és ideadott egy edényt. Elmentem, megcsináltam amit kért, és következett a rákszűrés. Ettől egy kicsit azért féltem. Felültem a székbe, és a doki egy fagyikanál szerű izével közelített felém. Hirtelen nagyon fájt, amikor leszakította a szövetdarabot, de túléltem.
-Az eredmények 3 nap múlva várhatóak, de hívni foglak, ha kész van. Ja és a recept. Felírtam neked 2 dobozt a fogamzásgátlóból. – mondta és ideadta a papírt.
-Rendben. Nagyon szépen köszönöm. – mosolyogtam.
-Köszönjük Mike. – mosolygott Dani is.
-Sziasztok lányok! – köszönt el tőlünk.

Kimentünk a rendelőből, egyenesen a kocsihoz. A gyógyszertár felé vettük az utat. Kiváltottuk a gyógyszert és hazamentünk.

-Megjöttünk!!! – kiáltottuk el magunkat egyszerre.

-Sziasztoook! – jött oda hozzánk Liam, és megcsókolta Danit. – Mi volt?
-Írt fel gyógyszert, és 3 nap múlva lesznek meg az eredmények. – válaszoltam.
-Szia Kicsim! – jelent meg Niall is. – Mindent hallottam. – mosolygott.
-Szia Drága! – mondtam és megcsókoltam. – Mit csinálunk ma?
-Fogalmam sincs. – húzta el a száját. – Kérdezzük meg a többieket.
-Okés. Embereeeek!!! Nappalibaaa!!! – kiáltottam el magam.

Bementünk a nappaliba, és leültünk a kanapéra, vártuk a többieket. Nemsokára mindenki megjelent, és elkezdtünk ötletelni.

-Mozi..

-Park..
-Tengerpart..

Folyamatosan jöttek az ötletek, de egyik se volt az igazi. Olyan nagy ez a város, de mégse tudjuk, hogy mit csináljunk. Még fél óra múlva is ott ültünk a nappaliban. Mindenki kifogyott az ötletekből. Gondoltam megtöröm a csendet:

-Szeretnék tetoválást.

Ez egy kicsit váratlanul érhetett mindenkit, mert enyhén szólva tátott szájjal figyeltek engem. Először végülis Louis szólalt meg:

-Húgi, biztos vagy te ebben?

-Igen. Már tervezem egy ideje, és most itt az alkalom. – mondtam.
-Hát ha ezt szeretnéd, akkor oké. Elmegyünk most a szalonba? – kérdezte Lou.
-Szerintem igen. De Niall is jön velem. És te is. – mosolyogtam.
-Ki nem hagynám. – ölelt át Niall.
-Akkor mi addig csinálunk egy jó kis ebédet, és ha hazajöttetek, eldöntjük, hogy mi következzen. – mondta El.

A fiúk felmentek hoztak néhány fontosabb cuccot, és már el is indultunk. Louis oda vitt, ahol ő is szokta csináltatni a tetkóit.

-De ugye nem akarsz többet? Csak ezt az egyet? – kérdezte Louis útközben.

-Nem tervezek többet, ne aggódj. – mosolyogtam.
-Oké, csak ha elkezded, akkor nagyon nehéz abbahagyni. Tapasztalatból mondom. – folytatta bátyám.
-Épp ezért nem szerettem volna eddig, de szerintem mostmár felnőttem a feladatra. – fejeztem be a beszélgetést.

10 perc múlva odaértünk a szalonhoz. Bementünk, és egy végig tetovált karú nő jelent meg előttünk.

-Szia Louis! – mosolygott a nő, és megölelték egymást.

-Szia Nina! Niall-t már ismered, ő pedig itt a húgom, Lottie. Neki szeretnénk egy tetoválást csináltatni. – mondta Louis.
-Szia! – köszöntöttük egymást Nina-val. – Milyen tetoválást szeretnél?
-Hát egy végtelen jel és egy szív kombinációját szeretném, a csuklómra. – mondtam.
-Rendben, akkor megrajzolom, és eldöntöd, hogy jó lesz-e. Egy pillanat. – mondta Nina, és elment egy papírért, és ceruzáért.

Pár másodperc alatt lerajzolta, és pontosan olyan volt, amilyet szerettem volna.

-Akkor gyere velem. Először ráteszem a mintát a bőrödre, és utána elkezdjük. Nem fog sokáig tartani, max 30 perc. – mosolygott.

Feltette a mintát, és már így nagyon tetszett. Most következett a tű. Nagyon féltem tőle. Az első pár szúrás eléggé fájt, de hamar megszoktam. 20 perc múlva már kész is volt. Egyáltalán nem volt vészes, és teljes mértékben megérte.

-Ez nagyon jó. Tökéletes!! Köszönöm! – mosolyogtam.

-Örülök, hogy tetszik. Most leragasztom, de holnap délután már le is veheted a kötést. – mondta Nina.

Mielőtt lekötötte volna csináltunk egy képet róla:

Louis kifizette a remekművet, és elindultunk haza. Még csak 12 óra volt, de ma még semmit se ettem. Remélem a többiek elkészültek a ebéddel.

-Ugye kész a kajaaaa??? – kiabáltam mikor beértünk az ajtón.

-Neked is sziaaa!!! – kiabált vissza Dani.

Bementünk a konyhába, és ami ott várt… hát úgy tudnám leírni, mintha egy háborús terepre érkeztünk volna. Az egész konyha fehér volt a liszttől, tojásdarabok a hajakban, és a padlón, turmixfolt a csempén… Nem semmi.

-Emberek… Itt meg mi történt? – kérdeztem ledöbbenve.

-Hát mi csak..ebédet akartunk csinálni. – mondta ártatlanul Liam.
-Az szép. És..lett belőle valami, a mocskon kívül? – nevettem el magam.
-Van virsli. – mondta komolyan Dani, majd ő is elnevette magát.

Elővette Dani a hűtőből a virsliket, rátette egy nagy tányérra, és letette az asztalra.

-Jó étvágyat! – mondta, és megint elkezdtünk nevetni.

Mire viszont befejeztük a nevetést, azt vettük észre, hogy az összes virsli eltűnt a tányérról. Nem is tudom ki lehetett az. Mindenki Niall-re nézett, akinek még tele volt a szája.

-Most mi az? – kérdezte. – Éhes vagyok.

-Oké..én nem bánom. Akkor együnk így. – mondtam, és odamentem Niall-höz, majd megcsókoltam, miközben még tele volt a szája. A részleteket inkább nem mondom, mert elég gusztustalan. Egész idő alatt a többiek fújoztak, és ezt folytatták egy darabig azután is, hogy elváltunk.
-Jó étvágyat mindenkinek. – mondtam, és elnevettem magam. Mindenki követte a példámat, és konkrétan már feküdtünk a lisztben a röhögéstől. Legalább megoldjuk egyúttal a takarítást is. Nagyjából 20 perc múlva nagy nehezen felkeltünk a földről, és elmentünk a takarítószerekért. Nekiálltunk a takarításnak, és sok időbe telt, de 1 óra múlva csillogott, villogott az egész konyha. Felmentünk, lezuhanyoztunk, mert természetesen mi is elég mocskosak lettünk, és fél óra múlva újra a konyhában gyűltünk össze.
-De én még mindig éhes vagyok. – szólaltam meg.
-Én is. – mondták a többiek egyszerre.
-Akkor rendeljünk pizzát? – vetettem fel az ötletet.
-Hívom.. – mosolygott Niall.

-Szia Dave! Igen Én vagyok! A szokásosat szeretném..3 hawaii, 2 sonkás,bacon-ös, és 4 sajtos, extra feltétekkel. Oké. Szia.

-20 perc és hozzák. – mondta Niall.

-Csak addig fel ne faljuk egymást. – nevettem el magam, mire mindenki kannibált kezdett el játszani.

Azt a 20 percet egész normálisan töltöttük, de mikor megszólalt a csengő, mint az őrültek, futottunk az ajtóhoz. Szegény Dave. Nem hiszem, hogy örült, hogy neki kellett szállítania. Enyhén letámadtuk őt. Egyedül Liam maradt észnél, és kifizette a pizzákat.

Mindenki elvett egy pizzát, és leült vele a kanapén. Én sonkás-bacon-öset ettem, a többiek… hát rájuk nem igazán figyeltem, csak arra, hogy végre ehetek, és nem csak Niall szájából.

Hamar elpusztítottuk mind a 9 pizzát, és felvonultunk a szobánkba.

-Ugye ma bepótoljuk a tegnap estét? – jött be Niall.

-Azt tegnap délután tettük. – nevettem. – Deee…ha nagyon szépen kéred… akkor talánn… - nem fejeztem be, mert Niall rámvetette magát. Hallottuk, hogy a mellettünk lévő szobában Louis, és El is valami hasonlót csinálhat, a másik oldalunkon pedig Pezz, és Zayn is.
-Mindenki sz*xel ebben a lakásban? – hallottuk meg Liam hangját a folyosóról. – Danielleeeee…

Kiáltotta el magát, és csak egy ajtócsapódást hallottunk utána, és a minket utánzó hangokat.

Jó kis este volt. Mindenkinek…kivéve..Harry-t. Vagy ki tudja?!

Enii~

19. rész Basszus Niall!

Lottie szemszöge:

Óvatosan emeltem meg Niall fejét, hogy kiszálljak a kocsiból amikor a kórházhoz értünk.
- Szívem... Kelj fel. - keltegettem halkan könnyes szemmel mikor észrevettem, hogy Dani és Liam néz minket az első ülésekről.
- Fent vagyok! Fent vagyok!! - mondta Niall. Liam kiszállt a kocsiból, de Dani még mindig nézett minket és mosolygott.
- Most mi az? - kérdeztem tőle.
- Semmi csak olyan aranyosak vagytok. - mondta Dani mosolyogva és kiszállt ő is a kocsiból, én arrébb mentem, hogy Liam kitudja venni Niallt a kocsiból, végül csak megtámasztani kellett Niallt úgy ment, persze az egyik kezét Liam vállába rakta a másikkal meg az én kezemet fogta. Mikor beértünk a kórházba a recepciósnál elmondtuk mi történt és pár perc múlva már jött is az orvos aki elvitte a szerelmemet megvizsgálni.
Nagyot sóhajtva ültem le a 327-es szoba elé mire egyből megcsörrent a telefonom.

Lottie: Szia Pezz.
Perrie: Szia Lott. Niall hogy van? Mondtak már valamit?
Lottie: Még semmit.. épp várom, hogy az orvos kijöjjön a szobájából.
Perrie: Értem, de pontosan mi történt?
Lottie: Pezz kérlek... majd elmondjuk, ha Niallt kiengedték a kórházból.

-Ki volt? - kérdezte Liam aki kávét ivott.
- Pezz.. - mondtam az egyszavas választ.
- Értem.. Nekünk elmeséled? - kérdezte Dani.
- Mi.... Niallel együtt vagyunk, csak titokban.. - mondtam halkan de érthetően.
- Mióta? - kérdezte Dani.
- 1 hete körülbelül. - mondtam.
- És miért nem mondtátok el? - kérdezte Liam.
- Mert féltünk, hogy ez a banda összeomlását veszélyezteti, Louis miatt. Tudtam, hogy így fog valahogy reagálni de nem gondoltam, hogy neki is megy Niallnek. Egyedül Eleanor tudta. - sírtam az egészet.
- Csssss! Nem fog változni semmi, Louis is bele fog nyugodni. - mondta Dani miközben Liam ölelt. Ekkor kijött az orvos.
- Nos, a barátjuk jól van, egy kicsi agy rázkódása lett ami annyit jelent, hogy hazamehet, de pihenjen sokat, és ha fáj a feje igyon buborékos vizet és vegyen be gyógyszert amit felírtam. - mondta és Dani kezébe nyomta a papírt. - És most hazamehet. - mosolygott a doki.
- Köszönjük Mr. Solt. - mondtam és bementem Niall-höz aki az ágyon ült még mindig, amikor rám nézett nagy mosoly jelent meg az arcán amitől nekem is. Lassan felállt Niall mikor én elé értem és lágyan megcsókolt. Csókunk után szorosan hozzábújtam.
- Annyira féltem és sajnálom! - mondtam szipogva.
- Én sajnálom, nem a te hibád, és ne sírj. - mondta és jobban magához ölelt.
- Örülök, hogy jól vagy tesó! - mondta Liam és lepacsiztak egymással.
- Akkor ti nem haragszotok? - célzott Niall Liamre és Pezzre.
- Nem! Mi örülünk nektek. - mosolygott Dani és Liam egyszerre.
- Akkor indulás haza! - mondta Liam.
- De ugye megállunk a Nando's -ba kajáért? - kérdezte Niall pirulva.
- Felesleges, Zayn vett neked hazafele. - mondta Dani mosolyogva.
- Ezaz! Akkor gyerünk!! - mondta mosolyogva Niall és elindult ki. A két pasi elől ment mi meg Danival mögöttük.
- Olyan cukik vagytok! - mosolygott Dani és megölelt engem és egy puszit adott nekem.
- Köszönjük ANYA! - nevettem.
- Szívesen LYÁNYOM! Amúgy, ő volt? Ő vette el a szüzességed? - kérdezte Dani.
- Igen anya, ő volt. - mondtam Daninak mosolyogva.
- És azóta volt még? - kérdezte.
- Jó te tényleg kezdesz anyám lenni..-nevettem. - De igen, többször is. - pirultam el.
- JUjjj!!! MIkor jönnek az unokák?? - csillant fel a szeme.
- Úristen Dani! - nevettem. Úgy elmerültem a beszélgetésbe, hogy akkor vettem észre magam amikor Niall megfogta a kezemet és úgy sétáltunk tovább a kocsihoz.
- Na mi a téma csajok? - kérdezte Niall és egy puszit nyomott az arcomra.
- Épp azt kérdeztem a lányomtól, hogy mikor jönnek az unokák.. - nevetett Dani.
- Oh.. már dolgozunk a BabaProject-en. - kacsintott egyet Niall és egy gyors csókot lopott tőlem, persze én teljesen lefagytam.
- A milyen Project??? - kérdeztem.
- Jajj csak vicceltem Kicsim! - mondta Niall és hosszan megcsókolt a kocsi előtt.
- Na! Szálljatok be!! - mondta Liam mosolyogva. Mi nevetve szálltunk be a kocsiba és én egyből elaludtam Niall vállán.
Mikor felkeltem éppen kanyarodtunk be az utcába.
- Jó reggelt Csipkerózsika! - mosolygott Liam belenézve a visszapillantó tükörbe.
- Vicces vagy! - mondtam és adtam egy puszit Niall-nek. Kiszálltunk a kocsiból és nekem már gyorsabban kezdett el verni a szívem. Féltem, hogy mit fognak szólni a többiek. Liamék mentek be előbb utánuk mi.
- Niall!! Jól vagy?? - kérdezte egyből Zayn.
- Igen. Minden rendben van! - mondta Niall és magához húzott és a fejem tetejére adott egy puszit.
- A bátyám merre van? - kérdeztem egy csepp érzelem nélkül.
- A szobájába. - mondta Zayn.
- Akkor valaki lehívná? Le kéne tisztázni ezt az egészet.. - mondtam.
- Megyek . -mosolygott El. Mindenki leült a kanapéra majd Louis és El is megérkeztek.
- Ami történt.... Az minden Niall és az Én hibám...- mondtam a padlót figyelve.
- Miért lenne a ti hibátok? - kérdezte Pezz.
- Mert mi Niallel már 1 hete együtt vagyunk, de nem mondtuk el, féltünk, hogy ez a banda állapotába fog kerülni, és választ adva Louis kérdésére Niall volt.. Ő! - mondtam. Louis álla megfeszült.
- Én nagyon szeretem Lottiet és nem akarom elveszíteni.-mondta Niall.
- És ez az állatkertes sztori... Niall megcsókolt és Louis látta és az után történt.. - mondtam mérgesen.
- És ezt az egészet egyedül Eleanor tudta, mert egyszer ránk nyitott amikor mentetek bulizni.. - mondta Niall pirulva.
- De azt kérjük, hogy fogadjátok el, szeretjük egymást. - mondtam.
- Én örülök nektek! - pattant fel Pezz és Zayn egyszerre.
- Köszönjük! - mondta Niall és egy puszit adott nekem.
- Louis, beszélhetnénk? - kérdeztem.
- Igen... - mondta egyszerűen. Sétáltam az udvar felé és ő jött utánam. Kiértünk és megálltunk a kert közepén.
- Hogy tehetted ezt? - kérdeztem nyugodtan.
- Elgurult az agyam! Sajnálom!. - mondta lehajtott fejjel a bátyám.
- De ilyet nem tehetsz, hogy aki hozzám ér vagy szeret azt szét ütöd! - kiabáltam.
- De te a húgom vagy ő meg a legjobb haverom. - mondta már ő is kiabálva.
- És ez mit számít?? Nem vagyok kislány, hogy Neked kelljen vigyáznod rám! - kiabáltam és lefolyt az arcomról egy könnycsepp.
- Igenis még kislány vagy! 17 éves vagy! És örökre a húgom leszel! - kiabálta vissza rám Louis.
- Igen?? Azt hiszed? Örökre? Ugyan már! Jön majd valami nagy dolog a bandába és volt család, nincs család! Újra.! - kiabáltam.
- Én tanultam a hibáimból Lottie.. Most te jössz! - mondta Louis.
- Milyen hibát követtem el?? Hm??? - kérdeztem.
- Pofátlan vagy az édesanyáddal, elszöksz, drogozol, vágod az ereidet?! - kiabálta Louis.
- Hogy te mekkora egy féreg vagy!! Utállak, sőt gyűlöllek és soha nem felejtem el azt amit velem tettél! - kiabáltam sírva és felfutottam a szobámba.
- Lottie! Ez mi volt?? - kiabált utánam Zayn de nem érdekelt csak becsaptam az ajtót és a földhöz vágtam egy képet.

Liam szemszöge:

Miután Lotték bejelentették a nagy hírt Harry elment. Nem értem ezt a fiút, igazi érzelmi hullámvasút a lelke és a szíve. Utána mentem, kopogtam az ajtaján majd benyitottam. Meglepett amit láttam.

-Harry... - mondtam halkan és leültem elé a földre.

- Olyan rossz ez. - sírt a barátom tovább.

- Mi?? én már nem értelek Öcsi... - mondtam.

- Én szeretem, de ő mást szeret... - mondta.

- De miért írtad neki h te mást szeretsz? - kérdeztem.

- Nem én írtam, csak jobbnak láttam ha nem magyarázkodok neki. - mondta Harry és megint sírt.

- Akkor ki?- kérdeztem.

- Caroline...Caroline Flack.. - mondta a fürtös amin ledöbbentem.

- Az mit keresett a telód közelében?? - kérdeztem.

- Én nála voltam aznap éjszaka... - mondta.

- Úr isten Harry... - mondtam majd a kínos csend állt be közénk. Hirtelen becsapódott egy ajtó, gondoltam, Lottie mert mindenki az ő nevét kiáltotta, utána valami törékenyet dobhatott a földhöz mert azt is hallottuk.

- Ő még se boldog.. - mondtam haveromnak.

- De velem se lenne. - mondta és megtörölte a szemét. Hirtelen sírva tépték ki Harry ajtaját. 

- Lottie... - mondtam halkan annyira megdöbbentem. - Te mit csináltál?? - kérdeztem.

- Liam.. rád van szükségem..-mondta könnyes szemekkel majd meglátta Harry-t.. - Z-zavarok? - kérdezte sírva.

- Nem mindjárt megyek. - mondtam mire becsapta az ajtót.

- És együtt vagy Carolinnal? - kérdeztem mire bólintott. Kimentem Hazz szobájából és átmentem Lottéba.

- Jöhetek hercegnő? - kérdeztem Lott-tól.

- Igen. - mondta.

- Miben segíthetek? - kérdeztem tovább.

- Elrontottam most a banda kapcsolatát? - kérdezte.

- Nem, nem rontottál el semmit. - mosolyogtam rá.

- De jobb lenne ha elmennék nem? - kérdezte.

- De Niall-t nem tudod itt hagyni..... - mondtam.

- Se Téged, Zayn-t, Pezz-t, Danit sem.. - mondta lehajtott fejjel.

- Harry-t?? - kérdeztem hisz őt nem sorolta, bár nincs jó kapcsolatuk az igaz.

- Nem tudom.. - mondta egyszerűen.

- Szereted még? - kérdeztem tőle.

- Nem. - válaszolta határozottan.

- Van barátnője. - mondtam a csalafinta kijelentést.

- Nem érdekel. - válaszolta megint.

- Oké, elhiszem csak töröld le a könnyeidet. - mondtam és megtettem én helyette. - Aludj rá egyet, és Louis is megfog békélni azzal a tudattal, hogy Te és Niall együtt vagytok. - mondtam.

- De én azzal nem amit a bátyám tett. - mondta makacsul.

- Ő csak jót akart neked, ezt te is tudod. - mondtam.

- Igen, de akkor is... meg kéne értenie.. - mondta szipogva.

- Figyelj.. holnap reggel beszélünk még oké? De most megyek és felküldöm Niall-t. - mondtam és adtam neki egy puszit.

- Köszönöm. - mondta és megölelt. Én mosolyogva mentem ki. Leszaladtam a lépcsőn és láttam, hogy Louis és Niall beszélgetnek.

Niall szemszöge:

Miután a szerelmem felviharzott a szobájába én utána akartam menni, de Louis megfogta a kezemet.

- Beszélhetnénk? - kérdezte. Csak bólintottam egyet és félre mentünk. - Figyelj Niall én nagyon sajnálom, elgurult az agyam és féltem, hogy a húgom újra szomorú lesz és akkor egyből leesett, hogy te vetted el a szüzességét és........

- Louis, nem haragszom, de nem felejtem el. - vágtam a szavába.

- Értem, és remélem boldog mellettem a húgom. - mondta barátom.

- Tudod én most mitől tartok? Hogy itt hagy minket, csak ezzel az a baj, hogy én akkor utána megyek, mert szeretem Louis.. - mondtam.

- Tudom, és én se hagyom, hogy elmenjen akármennyire is utál... - mondta Louis.

- Akkor nem haragszol? - kérdeztem.

- Nem haver ha te se rám. - mondta Louis és megöleltük egymást. 

- Na jó ez egy kicsit buzis, de örülök, hogy nincs vita köztetek. - mondta Liam. Mi cska nevettünk Louissal. - Niall, fent vár valaki téged. - mondta tovább Liam és én már rohantam is fel.

- Lott! - mondtam amikor az ágyon ült és egy képet nézett, egy törött képet. Hirtelen felém kapta a fejét majd vissza a képre.

- Nagyon szeretlek. - mondta nekem halkan és mosolyogva.

- Én is téged Hercegnőm! - mondtam és egy puszit nyomtam az arcára. Ránéztem a képre és egyből beugrott az a délután amikor csinálták ezt a képet.

* - Lányok! Gyertek már elkésünk!!! - kiabált fel Harry.

- Jó! Megyünk már, csak nem tudtuk eldönteni, hogy melyik cipő megy jobban Dani szoknyájához!! - mondta Lott és már bele is karolt a bátyjába.

- Na mehetünk hölgyek? - kérdeztem.

- Persze, Mr. Kaja! - mondta Pezz amin mindenki nevetett. Beültünk a kocsiba és már indultunk is a tett helyszínére. Elterveztük a fiúkkal, hogy elvisszük a lányokat egy fesztiválra.

- Hova megyünk? Hova megyünk?? - kérdezte csillogó szemekkel Eleanor.

- Mondtam már szívem ez titok! - mondta Louis aki közben vezetett.

- Ott vagyunk már?? - kérdezte Lott.

- Nem. - válaszoltam röviden.

- Ott vagyunk már? - kérdezte újból.

- Nem. - válaszoltam megint neki.

- Ott vagyunk már? - kérdezte újból.

- Nem! - mondtuk egyszerre Liammel és Harryvel.

- És most?? - kérdezte.

- Igen. - mondta Harry.

- Tényleg? - csillant fel Lottie szeme.

- Neeeem! - mondta Louis és a végén mindenki röhögött csak szegény Lott nem.

- Pár perc és ott vagyunk! - mondta Zayn.

- Végre! - mosolygott Pezz. 10 perc múlva megérkeztünk.

- Komolyan egy fesztiválra hoztatok minket? - nevetett Dani.

- Talán nem tetszik? - kérdezte Louis.

- Dee! - mosolyogtak a lányok egyszerre.

- Jujj!! Felülünk arra a körhintára amelyik olyan magasra repül? - kérdezte csillogó szemekkel El.

- Persze! - és a lányok már mentek is. Mi is utánuk mentünk. 10 perc múlva már a hintában ültünk és vártuk, hogy mikor indul el. Hirtelen ötlettől vezérelve a mögöttem ülő Lottienak nyújtottam a kezem aki elfogadta és úgy mentünk 5 percig.

- Jó nem? - kiabálta Lott nekem.

- De! - nevettem. Mikor leszálltunk a hintáról épp Olly Murs koncert volt és pont a vége. Lottie hirtelen odaszalad a sorba, hogy készítsen egy képet vele. Miután meg volt vettünk még vattacukrot, pattogatott kukoricát és colát. Most következett a Pink koncert amit végig énekeltek a lányok. Mikor vége lett már sötétedett épp indultunk vissza a kocsihoz mikor Lottie meglátta a volt barátját, nagyon megijedt de szerencsére ő nem vette észre Lottiet. Mikor a kocsihoz értünk akkor El csinált egy képet Louis-ról és Lottie-ról..

- Akkor húgi most fogadd meg, hogy mindig a kishúgom leszel és soha többet nem hanyagoljuk el egymást és soha többet nem veszekszünk olyan dolgokon amit meg lehet beszélni! - mondta Louis.

- És te fogadd meg, hogy örökre a bátyám leszel és soha többet nem hagysz el minket! - mondta Lott szinte ugyan azt és kezet ráztak majd megölelték egymást. *

Tessék.. megszegték egymás ígéretét..

- Hercegnő.. - mondtam és leraktam a képet a földre.

Lottie szemszöge (+18):

Niall lerakta a képet a kezemből majd  lágyan megcsókolt. Ledöntött az ágyra és a kezével a fejem mellett támaszkodott. Felhúzta a pólóm majd a hasam kezdte el puszilgatni ami csikis volt így nevettem egyet mire ő is elmosolyodott. Levette rólam a pólómat és a nadrágomat majd én is ugyanezeket róla. Egy percre elváltak ajkaink aközben belegondoltam ebbe az estébe és akaratlanul is megharaptam az alsó ajkamat és mosolyogtam.

- Ez nagyon szexi, de ha így folytatod ruhástul foglak megd*gni. - mondta Niall hevesen és én belementem a játékba. Felpattantam az ágyról és gyors megfogtam a szatyrot amit El-től kaptam ma és a fürdőben felvettem. Kisétáltam olyan szexin Niallhöz a fekete csipke tangába és melltartóba. - Te szent csirke! - mondta Niall nyál csorgatva. Szexin odamentem az ágyhoz és ledöntöttem őt majd ráültem a már merevedő férfiasságára persze a boxer még rajta volt. Elkezdtem csókolgatni a hasát majd egyre feljebb értem, a nyakát kiszívtam és a fülcimpáját kezdtem el harapdálni majd a szája szélét.

- Istenem Lottie! Ne kínozz már! - mondta Niall szinte szétrobbanva és hirtelen ő került fölém. - Rossz kislányoknak büntetés jár! - mondta nekem és újra beleharaptam az alsó ajkamba. Letépte rólam szó szerint a fehérneműt és leszedte magáról is a boxert majd hirtelen belém nyomta férfiasságát majd hirtelen kezdett el olyan gyorsan tolni mint ahogy még soha. Fájt de élveztem, szét karmoltam a hátát ami jobban beindította. Ő is kiszívta a nyakamat utána megcsókolt, de még mindig őrült tempóban lökött. Hirtelen kihúzta belőlem a férfiasságát majd hanyatt dőlt az ágyon. 

- Értem én. - mondtam perverzül és kicsit már kimerülve, de ráültem a még mindig merevedő f*szára és úgy lovagoltam rajta. - Niall... el..fogok...menni.. - nyögtem neki.

- Csak egy kicsit még Lott. - mondta és megfogta a csípőm kicsit felemelt és újra ő tolt engem.

- Niall! - kiabáltam véletlen és elmentem majd ő is.. Ledőltünk egymás mellé az ágyba majd 1 óra múlva Niall megszólalt:

- Lott.. elkell mondanom valamit aminek nem fogsz örülni. - mondta.

- kezdesz megijeszteni.. - mondtam.

- Nem használtunk gumit.. - mondta halkan.

- Hogy mi? Niall!! Én nem szedek fogamzásgátlót!! A fenébe!!! Olyan hülye vagy! - mondtam és felvettem közben a kötösömet.

- Most hova mész? - kérdezte.

- Mindjárt jövök. - mondtam és kimentem a szobámból és egy Zayn-be ütköztem.

- Rosszalkodunk-rosszalkodunk fényes nappal? - kérdezte Zayn perverzen.

- Zayn most nem érek rá.. nem láttad Eleanort?? - kérdeztem.

- Elment a boltba. - mondta.

- A fenébe.. és Danit vagy Pezz-t? - kérdeztem.

- Kint vannak a kertben a  többiekkel. - mondta Zayn.

- Oké! Köszi! - mondtam és visszamentem a szobámba. Felkaptam egy fehérneműt, egy rövidnadrágot és egy pólót meg a szandálomat.

- Lott most mi van? - kérdezte Niall.

- Maradj itt és mindjárt jövök! - mondtam és adtam neki egy puszit majd lefutottam a lépcsőn. Futottam a kertbe és amikor kiértem mindenki engem nézett.

- Izéé.. Pezz, Dani beszélhetnénk? Kéne a segítség. - mondtam kínosan és már bementem a konyhába. 

- Minden rendben Lott? - kérdezte Dani.

- Nem!! - mondtam idegesen.

- Nyugodj le és mond el, hogy mi van. - mondta Pezz.

- Épp egy órával ezelőtt volt egy kis kalandom Niallel, de a hülye nem húzott gumit és csak az előbb szólt! - mondtam hadarva de az arcukról leolvasva láttam megértették.

- Ez hülye!! - mondta Pezz.

- Mit csináljak?? - kérdeztem.

- Gyere.. - mondta Dani és maga után húzott ki a kertbe de én már szinte sírtam.

- Mikor jön haza El? - kérdezte Dani.

- Most ment el, szóval egy fél óra. - mondta Liam.

- Mi történt? - kérdezte Louis és engem nézett.

- Oké mind1.. Louis bemehetünk a szobátokba? Lott-nak kéne egy gyógyszer de az csak El-nek van, nekem elfogyott.. - mondta Dani.

- Persze, de milyen gyógyszer? - kérdezte Louis.

- Őőőő... AlgoFlex M.... - mondta Pezz és már mentünk is fel.

- El-nek van fogamzásgátlója, nekem elfogyott, Pezz meg nem használ. Szóval akkor vedd be az elsőt amikor megjön és 21 napig folyamatosan kell szedni minden nap ugyan abban az időpontban, például reggel. 21 nap után 7 nap szünet majd a 8. napon újra kezd el ugyanezt. Ugye a családba nem volt senkinek mélyvénás thrombózisa. Amúgy mikor jön meg? - kérdezte Dani.

- 3 nap múlva. - mondtam.

- Oké akkor holnap elmegyünk a nőgyógyászomhoz, mert ehhez kellenek bizonyos vizsgálatok. Rákszűrés illetve laborvizsgálatok. Ez most legyen nálad El nem fog megharagudni és holnap még veszünk, de ne vedd be most! Nyugodj meg nem lesz semmi, remélem. - mondta Dani.

- Oké.. Köszönöm. - mondtam.

- Semmiség, de akkor holnap 8-kor el kell indulnunk. Na de most menjünk le. -mondta Dani.

- Oké csak Szólok Niallnek. - mosolyogtam.

- Oké, lent várunk édes! - mondta Pezz és mentek. Én is átmentem a szobámba.

- Na? - kérdezte Niall felöltözve.

- Holnap megyek Danival a nőgyógyászhoz és fogamzásgátlót kell szednem úgy tűnik. - mondtam leülve mellé.

- Sajnálom. - mondta.

- Nincs semmi baj. - mondtam és a vállára hajtottam a fejem. - Lemegyünk? - kérdeztem.

- Mehetünk. - mosolyogtam és megcsókolt még. Kézen fogva mentünk le a lépcsőn és nevettünk de már nem tudom, hogy min. Kiléptünk az udvarra és megint mindenki minket nézet. 

- Ööö.. Van valami rajtunk hogy mindenki minket néz? - kérdezte Niall nevetve mire mindenki nevetett. Leültünk a hintaágyra Liam és Dani mellé.

- Na minden rendben? - suttogta nekem Dani.

- Asszem igen. - mondtam.

- Nem kéne elmondanod Louisnak? - kérdezte Dani még mindig suttogva.

- Nem tudom. - mondtam.

- Akkor hajrá! - mondta Dani és felállított.

- De.... 

- Nincs semmi de. Most! - vágott a szavamba Dani.

- Öm. Louis.. beszélhetnénk?? - kérdeztem.

- Igen. - mondta és felállt majd bementünk a konyhába.

- Csak annyit szeretnék mondani, hogy tudd.....

- Először azt szeretném mondani, hogy sajnálom és nagyon szeretlek húgi. - mondta Louis.

- Megígéred, hogy nem leszel kiakadva? - kérdeztem nem törődve azzal amit az előbb mondott.

- Igen. - mondta.

- Izé.. Felelőtlenek voltunk Niallel.. - mondtam.

- Ezt, hogy érted? - kérdezte.

- Hát 1 órája volt egy kis kalandunk, de Niall nem húzott gumit és csak akkor szólt mielőtt lejöttem Daniékkal beszélni, persze tanácsot kértem és holnap Danival megyek nőgyógyászhoz, de ne legyél kiakadva kérlek. - mondtam lehajtott fejjel.

- Istenem!! Ennyire gyerekek vagytok még??? Nem akadok ki annyira, de ha terhes leszel én nem tudom mit csinálok! - mondta bátyám és én annyira rosszul lettem a gondolattól, hogy lehet terhes leszek, hogy egy könnycsepp kicsordult a szememből és megöleltem Louist aki viszonozta ezt.

- Sajnálom. - mondtam.

- Semmi baj. Ne sírj kérlek. - mondta Louis.

- Nem haragszom rád, de nem felejtem el, csak kérlek legyél újra a bátyám aki szeret és félt, de ne ennyire. - mondtam.

- Ígérem! Szeretlek húgi. - mondta Louis.

- Én is téged Bátyó! - mondtam.

Remélem elég izgalmas lett. Komikat szívesen fogadunk és várunk :) És remélem a rész hosszával is meg vagytok elégedve! :)) :$

Mesi~

18. rész Mi volt ez?!

Nem tudom, hogy észrevettétek e(?) de új a fejléc és a háttér is a blogon.. Véleméény?:$:)
De térjünk a lényegre: 18. rész! Remélem tetszeni fog bár alig jött ihlet azt bevallom:$ Na de akkor a lényegre:

Niall szemszöge:

Reggel mikor felkeltem az én Hercegnőm még a karjaimba aludt. Nem bírom felkelteni olyan édesen alszik, és az illata úgy csábít.
- Lottie!! Kelj fel!! - kiabálta Louis.
- Basszameg!! - káromkodtam el magamat mire Lott is felkelt.
- Niall.. minden rendben? - kérdezte álmosan a szerelmem.
- Nem Lott.. A fürdőbe leszek ne engedd be oda Louist épp most jön hozzád. - mondtam miközben befutottam a fürdőbe.
- Oké. Siess!! - ébredt fel hirtelen.
Én gyorsan berohantam a fürdőbe...igen... egy szál Ádám kosztümben, és meghúztam magam az ajtó mellett, hogy ha véletlenül kinyílna, én pont mögötte legyek.
- Gyere! - hallottam Lottie hangját. - Illetve ne gyere! 1 perc!
Leesett, hogy ugyanúgy, ahogy rajtam, rajta sincs semmi. Ez azért kicsit vicces. Visszafojtva elkezdtem nevetni, de hamar uralkodni tudtam magamon.
- Na most gyere! - kiabált újra Lott.
- Ömm... minden oké? - szólalt meg Louis kicsit kételkedve.
- Persze. Egyébként jó reggelt! Mi az a fontos dolog? - válott témát az én Hercegnőm.
- Jó reggelt! És úúúú.... ennél fontosabb most nincs. Ülj le! Nem akarom, hogy állva tudd meg ezt. - mit akar ez?? - húú... szóval az van, hogy... MEGYÜNK ÁLLATKERTBE!!!! - üvöltötte hirtelen Louis, mire én úgy mgijedtem, hogy konkrétan seggre esetem. - Mi volt ez? - hallottam barátom gyanakvó hangját. Gyorsan felálltam és hozzálapultam a falhoz.
- Biztos az üvöltésed széttörte a tükröt. - mondta Lottie fáradtan, de egyben viccesen. - És most komolyan??? Ez az a HATALMAS hír??? Najó...Szia Louis. - mondta Lott, és hallottam, hogy kitessékeli Lou-t a szobájából.
- 1 óra múlva indulunk! - kiabált Lou az ajtó mögül.
Én kifujtam az eddig visszatartott levegőt.
- Kijöhetsz. Minden tiszta. - jött a fürdőszoba ajtajához Lott, mire én kislattyogtam, fájós hátsómmal. - Ohhh. - nevetett.
Ekkor megint eszembe jutott, hogy elég lengén öltözött vagyok.
- Talán zavar? - kérdeztem perverz mosollyal.
- Ó emiatt nem kell aggódnod. - mondta, és egcsókoltuk egymást. - Egyébként nagyon fáj? - nevetett.
- Nem akarok róla beszélni. - jelentettem ki, mire megint elkezdett nevetni. - Gyorsan át kéne rohannom a szobámba. Csak 3 méter... csak nem vesznek észre.
- Sok sikert! - mosolygott Lott, és még egy csókot hintett ajkaimra.
Hát akkor indulás. Résnyire kinyitottam az ajtót, és kikukucskáltam. Sehol senki... gyerünk.Gyorsan kiléptem és azt a 3 métert ami Lottie szobájából az enyémbe vezet, végigsprinteltem. Ezaz nem vett észre senki. Húúú...
Kopognak... a picsába, vagy talán mégis.
- Most nem vagyok szalonképes állapotban. - szólaltam meg. Fogalmam sincs ki lehetett az, de nagyon remélem, hogy nem Louis.
- Hát az kár... pedig Lottie küldi a nadrágod... az, alsó nadrágod. - hallottam El hangját az ajtó másik oldalán. Résnyire kinyitottam az ajtót, elvettem a ruhadarabot, és gyorsan felvettem, majd kinyitottam az ajtót.
- Ccc... gyerekek... lehetnétek egy kicsit óvatosabbak is. Mindkét értelemben. - kacsintott El, és majd meg szakadt a nevetéstől.
- Szeretünk! - nyitotta ki Lott is résre az ajtaját.
- Én is drágáim! Pusszantás. - mondta El, és egy puszit küldött mindkettőnknek, majd elindult a szobája felé, de mielőtt bement volna még visszaszólt:
- Én a helyetekben most bemennék... elég nagy tömeget hallok feljönni a lépcsőn. - kacsintott újból, és eltűnt a szobájában.
Mi Lottie-val egymásra néztünk, elnevettük magunkat, és becsuktuk az ajtókat. Körülbelül 2 másodperc múlva, mintha egy tehén csorda haladt volna el a szobám előtt. Na igen... a többiek befejezték a reggelizést.
Gyorsan letusoltam, felkaptam magamra valami kirándulós ruhát (póló,nadrág,sportcipő), és lementem a konyhába.Elővettem a tejet, és a gabonapelyhet, és egy méretes adagot öntöttem mindkettőből a levesestányéromba. Elkezdtem enni, és 10 perc múlva Lott is megérkezett.
- Szia! - mondam és teleszájjal megcsókoltam.
- Neked is! És köszi, most nem kérek gabonapelyhet. - mondta nevetve, és kiszedett egy darabot a szájából. Hupsz.
Elkezdett kotorászni a hűtőben, és megtalálta a maradék rántottát. Kivette, megmelegítette, és leült mellém. Csöndben majszoltuk a reggelinket, csak a gabonapehely ropogását lehetett hallani.
- Meddig bírjuk még? - kérdezte.
- Nem tudom, de én már nehezen. - válaszoltam.
- Én is. De... Louis... és a többiek. Olyan nehéz. - szomorodott el.
- Figyelj... szerintem ne görcsöljünk ezen. Megtudják amikor megtudják. Viselkedjünk normálisan, és egy idő után úgyis lebukunk. - jelentettem ki.
- Igazad van. - mosolyodott el. - Jaj de szeretlek én téged. - mondta, és megcsókolt.
Elváltunk, és 2 mp múlva meg is érkeztek a többiek.
- Kész vagytok álomszuszékok? - kérdezte Louis, mire El-ből ismét kitört a nevetés. - Mi van veled te lyány?? - nevetett Lou.
- Ilyen hatással vannak rám. - nevetett tovább és ránk mutatott.
- Mi is szeretünk. - nevetett Lott.
- Na de most komolyan, akkor kész vagytok? - terelte vissza a témát Lou.
- Persze. Mehetünk. - álltam fel, és elindultunk a cuccainkért.
10 perc múlva már mindenki az ajtónál állt, indulásra készen. Mivel sokan vagyunk, ezért 2 kocsival mentünk. Harry, Zayn, Pezz, Dani és Liam 1 autóban, utánuk pedig Louis, El, Lott és én. Az elsőben Harry, a miénkben pedig Louis vezetett. Mi Lottie-val a hátsóülésen ültünk. Egész úton bömböltettük a zenét.  Az állatkert elég messze volt, kb. 2 óra volt az út. Elég korán indultunk, így 11-re oda is értünk, még úgy is, hogy útközben egyszer még megálltunk.
Megérkeztünk az állatkertbe, ami egy erdőben volt, hogy még otthonosabb legyen az állatoknak. Mikor kiszálltunk a kocsikból, rögtön megrohamoztuk a pénztárat, és a rajongók is minket. Szerencsére nem voltak sokan, így a fényképezkedést, és a jegyvásárlást is hamar letudtuk. Bár az egyik rajongó, mikor képet csinált velem, és Lottie-val, megjegyezte, hogy szép pár lennénk együtt, de ezt rajtunk kívül senki más nem hallotta.
Megvettük a jegyeket, és elindultunk a bejárat felé. Hamar bejutottunk, és egyből mindenkiből előjött a gyerek.
- Úúúúú ide menjünk... ne ne mert oda... úúúú!!!! - kiabálta szinte mindenki.
- Najó emberek. Figyelem! Mivel úgy látom nem nagyon lehet majd titeket kordában tartani, mindenki oda megy ahova akar, de mindenki érjen vissza ide, a bejárathoz 5-re. Értve vagyok? - szabta meg a szabályokat Liam. Az egyetlen érett felnőtt közöttünk, bár miután ezt elmondta, ő is rohant Dani-val mindenfelé.
- Megyünk együtt? - kérdeztem Lott-tól.
- Persze. - mosolygott, és elindultunk.
Mindenhova bementünk, és mint egy igazi pár, akik felvállalják a kapcsolatukat, kézenfogva sétálgattuk, persze azért ügyelve a többiekre is. Rengeteg képet csináltunk, és amikor visszanézük őket, előkerült a gépemről egy régi közös képünk, még az X idejéről:

- Júúj!!! Ez de régen volt! Te jó ég! Milyen cukik voltunk! - olvadozott Lott.
- Te még most is cuki vagy. - mondta aranyosan.
- Ohh... ne csináld ezt. - pirult el. - De nálad nem cukibb.
- Ez nem igaz. Te vagy a legédesebb a világon. Még a cukornál is édesebb. - folytattam.
- Nem igaz, mert te még az édességnél is édesebb vagy. És nincs vita. - kontrázott.
- De.
- Nem.
- De.
- Nem.
"Vitánkat" csak egy dolog tudta megszakítani. Hirtelen, egyszerre csókoltuk meg egymást. Nem törődtünk a környezetünkkel, bár nem egy forgalmas helyen voltunk, de bárki megláthatott volna. De ez most nem érdekelt. Csak, hogy vele lehetek.

* Louis szemszöge*

El-lel olyan jól éreztük magunkat. Megnéztünk minden állatot, és mindegyikkel le is fotózkodtunk. Annyi hülyeséget csináltunk, hogy szerintem már megőrültek tőlünk az emberek. Vettünk vattacukrot, meg fagyit, és jégkását is. Sikerült őket baleset nélkül elfogyasztonunk. Ez nálunk ritkaság. Épp a kengurukhoz értünk, amikor olyat láttam, amire egyáltalán nem számítottam. Ahogy a húgom, és az egyik legjobb barátom csókolózik. El sem tudom mondani, milyen ideges lettem. El megpróbált nyugtatni, hogy Niall semmi rosszat nem tesz a húgommal, és, hogy tényleg szeretik egymást, de nem tudtam arra figyelni, amit mondott. Az indulataim irányítottak, és olyat tettem, amit később rettenetesen megbántam.
- Hé ti! Mi a francot csináltok? Mi ez itt? - kiabáltam rájuk, miközben feléjük rohantam. Rögtön elváltak egymástól, és ekkor történt az, amit nem akartam. Teljes erőmből behúztam egyet Niall-nek. Az ütéstől azonnal hátraesett a padról, amin ültek.
- Te normális vagy? - kiabált rám Lottie sírva, és azonnal Niall mellé ült, aki véres orral feküdt a füvön. - Niall? Magadnál vagy? Jól vagy? Úristen! - sírt Lottie.
El rögtön hívta Liam-et, hogy jöjjön ide, és vigye el őt kocsival a kórházba.
- Liam. Igen én vagyok. Azonnal gyertek a kengurukhoz. Louis bevert egyet Niall-nek, és nem tudjuk mi van vele. Úgy tűnik, hogy magánál van, de nem válaszol semmire. Siess kérlek!! - mondta már El is sírva, és letette a telefont.
- Niall!!! Válaszolj kérelek! - sírt tovább Lottie. Nem is értem mi ütött belém. Én nem vagyok ilyen. Hogy tehettem ezt a barátommal? Annyira dühbe gurultam, hogy képes voltam bántani őt.
- Lo-ttie... - nyögte ki végül Niall.
- Igen!! Niall! Hogy vagy? - kérdezte aggódva Lott.
- J-jól. Lou-uis... Sa-sajnálom. - mondta ki lassan barátom.
- Ne! Ne mondj ilyet! Én sajnálom. Nem értem, mi ütött belém. Annyira...sajnálom... - mondta a végét már félig sírva, és elvonultam a többiektől. Mit gondolhatnak most rólam? Főleg Lottie...

*Niall szemszöge*

Hirtelen egy ütést éreztem, és lüktető fájdalmat. Hátraestem, az is eléggé fájt, de a fejem folyamatosan lüktetett, az orromat pedig nem is éreztem. Hallottam, hogy beszélnek hozzám, de nem tudtam válaszolni, forgott körülöttem a világ. Nagyon szédültem, de megpróbáltam erőt venni magamon, és kinyögni valamit.
- Lo-ttie... -  csak ennyi jött ki a számon.
- Igen!! Niall! Hogy vagy? - kérdezte aggódva Lott.
- J-jól. Lou-uis... Sa-sajnálom. - mondtam ki nehezen, és nagyon lassan.
- Ne! Ne mondj ilyet! Én sajnálom. Nem értem, mi ütött belém. Annyira...sajnálom... - mondtam a végét már félig sírva, és elvonult tőlünk.
Nem volt erőm mást mondani, így csak feküdtem, és figyeltem a többieket. Hirtelen befutott Liam és Dani.
- Siettünk amennyire csak tudtunk. Haver, hogy vagy? - jött oda Liam.
- Me-megvagyok. - dadogtam fáradtan.
- Most óvatosan felemellek, és elviszlek a kocsiig. - halottam ismét Liam hangját.
Ekkor lassan a lábamhoz, és a fejemhez tette kezeit, és felemelt. Ekkor újra éreztem azt az erős fájdalmat a fejemben, így gyorsan odakaptam, és fogtam a fejem.
- Minden oké? - kérdezte Liam séta közben.
- Igen, csak... a fejem. - mondtam fájdalmasan.
Nemsokára odaértünk a kocsihoz, és befektetett a hátsó ülésre.
- Oké, még 1 ember befér. Ki akar jönni? - hallottam kintről Liam hangját.
- Én. - sírt Lott. - De én hozzá ülök, úgyhögy még valaki jöhet. - mondta, és kinyitotta a kocsi ajtót, óvatosan felemelte a fejem, beült, és visszarakta a térdére. Olyan megnyugtató volt újra a közelében lenni. Nem sokkal később Liam és Dani ültek be előre, és lassan elindultunk. Már jobban éreztem magam, de ekkor pedig az orrom kezdett el nagyon fájni. Lottie odatarott egy zsebkendőt, ami lassan megtelt vérrel, majd kicsrélte azt egy tisztára. Ezt körülbelül 5-ször tette meg.  Az út elég hosszú lehetett, mert azt vettem csak észre, hogy elaludtam, és szerelmem kelteget óvatosan a kocsi hátsó ülésén...

Mesi~ and Enii~

Ui.: Tudom..rövid lett. Sajnálom... csak hagyni akartam a kövi részre is ebből a témából:)) <3 azért remélem tetszik:))

17. rész Sütögessüüünk!!!

*Lottie szemszöge*

 

- Mi lesz a mai program skacok?? - kérdezte Dani.

Mindenki hallgatott, egyszercsak megszólalt Niall…ki más?!

-Sütögessüüüünk!!! – szinte üvöltötte.

-Valahogy sejtettem, hogy te fogsz először megszólalni. – nevettem. Legszívesebben odamentem volna hozzá, é megcsókoltam volna, de tartanom kellett magam. Még egy kicsit. – De amúgy én benne vagyok. Ti? – néztem a többiek felé.

-Én is. – mosolygott El. A többiek csak bólogattak.

-Azt hiszem, akkor megszavaztuk. – jelentettem ki.

-Akkor én és Lottie elmegyünk a boltba húsért, Louis és El zöldségekért, Perrie és Zayn italokért, a többiek pedig itthon készítsék elő a terepet. Minden világos? – osztotta ki a feladatokat Niall.

-Igenis Kapitány!!! – kiabálták egyszerre, mire mindenkiből kitört a nevetés.

Mindenki felment a szobájába, összeszedte a feladatához megfelelő eszközöket, és elindult az útjára. Én Niall kocsijához igyekeztem, aki már ott várt, és mikor beszálltam, egy gyors csókot lehelt ajkaimra. Belemosolyogtam a csókunkba, és miután elváltunk, elindultunk a húsbolthoz. Niall már rutinszerűen tudta az utat. Nem sokkal később, olyan 15 perc múlva meg is érkeztünk.

-Szia Joe. – köszöntötte Niall a hentest, akivel úgy tűnt nem most találkozik először.

-Szia öcskös. – válaszolt Joe.

-Ő itt a barátom, Lottie. – mosolygott a szőkeség.

-Szia, örülök, hogy megismertelek. – köszöntött.

-Én is örülök. – mosolyogtam.

Ezután Joe, Niall-re mosolygott. Éreztem, hogy Joe sejti, hogy Niall és én nem szimpla barátok vagyunk.

-Nos, mit adhatok? – törte meg a csendet Joe.

-Hát…nagy sütögetésre készülünk, szóval kérünk 4 kg csirkét, 5 kg marhát, és 2 kg borjút. – sorolta Niall. Kicsit meglepődtem a mennyiségeken, de már ismerem annyira Niall-t, hogy ezt egyedül is képes lenne megenni.

-Máris adom. – válaszolt a hentes, és elkezdte kiszedni a kért húsokat.

Néhány perc múlva már fizettünk is. Elköszöntünk Joe-tól, majd elindultunk hazafelé. Niall leparkolt a ház előtt, és mielőtt még bementünk volna, egy rövid csókot váltottunk. Illetve annak készült, de picit tovább tartott, mint gondoltuk. Mikor elváltunk, egymásra mosolyogtunk, majd bementünk a házba.

 

*El szemszöge*

 

Mivel nem volt messze a zöldséges, ezért Louis-val úgy döntöttünk, hogy erre a kis távra nem ülünk kocsiba, így kis készülődés után gyalog indultunk el. 10 perc múlva odaértünk, és rögtön be is mentünk.

-Sziasztok! – köszönt az eladó, akit már régóta ismerünk. – Louis. Máris elfogott az összes répa? De hisz 2 napja vettél egy csomót.

-Szia! És nem,nem, nyugi. Csak ma egy kis sütögetést tartunk, és mi szerezzük be a zöldségeket. – válaszolt szerelmem.

-Ja, így mindjárt más. Mit adhatok? – kérdezte.

-Mindenből jöhet 1kg, és répából természetesen a duplája. – válaszolt boldogan Lou.

-Akkor El, téged kérdezlek. Mit kértek? – kérdezte ezúttal tőlem az eladó, amin csak nevettem.

-Salátából 3 fejet kérünk, káposztából 1-et, uborkából és paradicsomból 2-2 kg. És répából is 2-t. Csak, hogy örüljön ez a gyerek. – nevettem.

-Köszönömmm. – mondta boldogan Lou.

Megvettünk mindent, és elindultunk hazafele. Végig beszélgettünk és nevettünk a saját bénaságainkon. Már majdnem  a háznál jártunk, amikor megláttam Niall kocsiját, és benne Lottie-t és Niall-t ahogy épp csókolóztak. Féltem, hogy Louis meglátja őket, így nem tudtam mást tenni, gyorsan odafordultam Lou-hoz, és megcsókoltam. Közben figyeltem, hogy Lottie-ék mit csinálnak. Mikor elváltak egymástól, én is ezt tettem Louis-val.

-Woow…ez nagyon jó volt, de miért is kaptam? – érdeklődött szerelmem.

-Csak, hogy tudd, hogy szeretlek. mosolyogtam rá.

-Én is téged. – viszonozta mosolyom, és megpuszilt. Elindultunk újra a ház felé, és én egy nagyot sóhajtottam.

Összetalálkoztunk a többiekkel, és úgy mentünk az udvarra, ahol már minden elő volt készítve a sütögetéshez.

 

*Lottie szemszöge*

 

-Sziasztoook! – kiáltottuk mind egyszerre Dani-nak, Liam-nek és Harry-nek.

-Sziasztok! – köszöntek vissza.

-Minden készen áll? – kérdezte Niall.

-Igen. A grill beizzítva, úgyhogy már csak a húsok kellenek. – válaszolt Liam.

-Akkor kezdjük is el. – mondta Niall, és fel dobta a hús egy részét a grillre.

A lányokkal mi felvágtuk a zöldségeket, és az asztal közepére tettük őket. Nem sokkal később kész is lett az első adag hús, így Zayn bontott egy pezsgőt, és a lányokkal leültünk enni. Nagyon finomak lettek, alig bírtam betelni velük. Amíg mi ettünk, a fiúk gyártották a következő adagokat.

A nagy sütögetés közben csináltam Niall-ről egy képet:

Mindenki folyamatosan csatlakozott be az evésbe, és mire az utolsó adag kész lett, mindenki teljesen el volt telve. Kivéve persze Niall-t, aki eddig végig sütött. Ő is leült közénk, és elkezdett enni. Mondanom sem kell, hogy 5 perc múlva már semmi nem volt az asztalon.

-Valaki tudja, hogy hány óra? – kérdeztem egy idő után.

Liam ránézett az órájára és válaszolt:

-4 óra múlt.

-Az jó. – mondtam eltelve.

-Van kedvetek egy kicsit medencézni? – kérdezte El.

-Én benne vagyok. Hátha az egy kicsit ellazít. – mondta Dani, szintén eltelve.

Elindultunk a szobánk felé, hogy keressünk fürdőruhát, és átöltözzünk.

-Lottie várj. Segítek, jó? – rohant utánam El. Nem tudom, hogy bírta, ennyi húsmennyiség után.

-Rendben, köszi. – mosolyogtam rá.

Bezárkóztunk a szobámba, és elkezdtünk keresgélni. Egy pánt nélküli pöttyös, és egy elől megkötős virágos között tanakodtunk. Végül a pöttyöset választottuk, a fiúk miatt;).

-Ja és egyébként szívesen. – szólalt meg El.

-Ömm…ezt most nem értem. – értetlenkedtem.

-Tudod, amikor Louis-val jöttünk haza a vásárlásból, megláttam Niall kocsiját, benne egy csókolózó párt. Nem tudod, hogy kik lehettek azok? – tette fel költői kérdését El.

-Úristen. Ne… Ugye Louis nem látott meg minket? – aggódtam.

-Szerinted, ha meglátott volna, még mindig élnétek? Nyugi, gyorsan kapcsoltam, és hirtelen megcsókoltam, hogy eltereljem a figyelmét. – nevetett El.

-Jézusom…köszönöm. Nem tudom mi lett volna ha meglát. – hálálkoztam, és megöleltem barátnőmet.

-Szóval erre értettem. – nevetett.

Gyorsan választottunk neki is egy fürdőruhát, majd elindultunk le a többiekhez, akik már a medencénél ültek.

-Bombaaaa!!!! – kezdtem el rohanni a medence felé, és hirtelen belecsobbantam. Persze mindenki nevetett rajtam, de ez a kis akció most jól esett.

Ezután sorban ugrottak be hozzám a többiek is. Végül csak Zayn ült a medence partján és lógatta a lábát. Niall gyorsan kiugrott a medencéből és elindult befelé. Nem értettem mi ütött belé, de hamar választ kaptam. Csak néhány strandlabdáért ment be. Azokat kezdtük el dobálni, és folyamatosan fröccsköltük egymást. Jól szórakoztam. Egyre sötétebb lett körülöttünk, de nem igazán zavart minket a szórakozásban. Egy idő után zenét is kapcsoltunk be, úgyhogy még hangulatosabb volt minden.

Már 8 óra körül járhatott az idő, amikor hirtelen, valami számomra is furát mondtam:

-Kezdek éhes lenni.

-Jézusom. Niall, rossz hatással vagy rá. – reagált kijelentésemre Louis.

-Én is téged haver. – válaszolt Niall, mire csak nevettünk. – Gyere hozzunk valami rágcsálni valót.

Ezzel elindultunk Niall-el be a házba, és egyenesen a konyhát céloztuk meg. Felültem a pultra, amíg Niall válogatni kezdett a chipsek között. Nem sokkal később már egy egész halom chips hevert mellettem, ami mind arra várt, hogy kivigyük a kertbe.

-Van még esetleg valami, vagy ennyi lesz? – nevettem.

-Szerintem ennyi, de ha gondolod hozhatok még neked néhányat. – válaszolt Niall.

-Isten ments! Örülök, ha ezt ki tudjuk egyszerre vinni. – mentegetőztem.

Összeszedtünk annyi chipset, amennyit csak tudtunk, és elindultunk kifelé. Ekkor viszont ez a látvány fogadott:

 

Amikor ezt megláttam, kitört belőlem a nevetés. Annyi kérdésem volt, de nem tudtam őket feltenni, mert a nevetéstő is majdnem megfulladtam. Körülbelül 5 perc múlva kicsit alább hagyott a nevetésem, így bele is kezdtem.

-1. Ti meg mi a francot csináltok?
2. Honnan szereztétek ezeket?
És 3. Miért vagytok ruhában? – mondtam ki végül mindent fulladás nélkül.

-1. nem egyértelmű? szórakozunk.
2. Még a LWWY forgatásról maradtak, és most találtuk meg őket.
És 3. Úgy gondoltuk, hogy lassan átöltözünk, de ekkor találtuk meg ezeket, és nem hagyhattuk ki. – nevetett Louis is már a végén.

-Értem. Hát ez csodálatos. – nevettem el ismét magam. – Egyébként itt vannak a chipsek, ha valakit érdekel.

-Óhhh… mostmár én is kezdtem megéhezni, úgyhogy tobjátok ide a répásat. – rohant felénk bátyám. Én gyorsan odadobtam neki, nehogy közelebb jöjjön a vizes testével.

-Még van bent néhány azt mindjárt kihozzuk.. addig érjétek be ezzel. – mutattam az asztalon heverő, tucatnyi chipses zacskóra.

Niall-el ismét bementünk a konyhába, de mielőtt felkaptuk volna a maradék zacskót megállítottam.

-Niall. Én már nem bírom tovább. Tudom, hogy erősnek kéne lennem, még egy darabig, de már nem tudok. Minden percben kívánlak, és olyan nehéz megállni, hogy ne csókolhassalak meg, sőt még csak ne is fogjam meg a kezed. Tudom, hogy épp én mondtam, hogy ne mondjuk el még, de értsd meg már nem bírom. – hadartam el.

-Teljesen egyetértek veled. Figyelj! Ha tényleg szeretnéd, akkor mondjuk el, de én nem akarok semmit sem erőltetni. Ha viszont elmondjuk, viselnünk kell az esetleges következményket. Ezt te is tudod. – mondta őszintén Nialler.

-Tudom. Tudom…. Várj egy kicsit. – mondtam, és elindultam az udvar felé. – El!!! Gyere egy kicsit légyszi. – kiabáltam el magam. Most benne bíztam. Ő biztos tudja, hogy mi lenne a helyes.

El gyorsan kiszállt a medencéből és odajött hozzám, majd együtt mentünk vissza NIall-höz.

-Szóval… segítned kéne. Nem tudom, hogy mit csináljunk. Már nagyon el szeretném mondani mindenkinek, hogy Niall-el együtt vagyunk… de mégsem merem. Félek a következményektől. Szerined? Elmondjuk, vagy ne? – kérdeztem barátnőmet.

-Hát… Én első perctől kezdve azon a véleményen vagyok, hogy a titkolózás nem vezet semmi jóra, de azért ez mégis más egy kicsit. Én mindenképp elmondanám, de mégis ott van az a de…, hogy de mi lesz ha Louis megtudja, vagy épp Harry. Tudom, hogy ő azt írta, hogy nem szeretné ezt a kapcsolatot, de azért biztos nem felejtett el még teljesen. Én azt mondom, hogy aludjatok rá még egyet, de atán tényleg aludni ;), és holnap eldöntitek, hogy elmondjátok, vagy sem. De egyet kérek, hogy bárhogy döntötök, előtte azért szóljatok nekem. – mondta El őszintén.

-Rendben…köszönjük. – mondtam mosolyogva és megöleltem. – És akkor segítenél vinni most a chipseket, hogy ne legyen gyanús a többieknek?

-Persze, bár őket elnézve, el vannak foglalva a banánnal, meg a mikrofonnal. – nevetett El.

Felszedtük a maradék nassit, és ismét kimentünk a kertbe.

-Fel is zabáltátok mind??? – lepődtem meg, amikor megláttam a rengeteg üres zacskót.

-Hát… gondoltuk legyen hely az utánpótlásnak. – mondta Zayn, mire elkezdtünk nevetni.

Nem sokáig voltunk már az udvaron, hisz már kezdtünk fáradtak is lenni, és egyre hidegebb is lett. Kb. 1 óra múlva, fáradtan indultunk be a házba. Úgy döntöttünk, hogy a takarítást holnapra hagyjuk. Mindenki elindult a szobája felé megszárítkózni, és átöltözni. Már épp bújtam volna be az ágyba, amikor valaki halkan kopogott, majd bejött. Ki más lett volna, mint Niall. Örültem neki, mert már hiányoltam.

-Szia! – suttogta, és bejött.

-Szia Szösszikém! – köszöntem én is majd megcsókoltam. – Mit szeretnél? – kérdeztem perverzül.

-Hát gondoltam Jó Éjszakát kívánok. – mondta ő is már felizgulva.

-Hát akkor legyen jó az az éjszaka. – mondtam, és elkezdtük a szokásos esti programunkat.

***

1 óra múlva lihegve dőltünk be egymás mellé az ágyba.

-Ez nem rossz kezdet. – mondta Niall fáradtan, mire csak megcsókoltam.

Pár perc múlva egymás karjában eludtunk el…ismét.

Ez lett volna a kövi rész. Nem lett a legizgalmasabb, de azért remélem tetszik.:))
Ui.: a későbbieket hosszabra tervezem :DD
Enii~