-Máris kezdődik a turné? - kérdetem szomorúan.
-Holnap lesz az első koncert. De a következő 1 hónapban Angliában maradunk, úgyhogy bármikor láthatjuk egymást. Később pedig ha kell, minden nap iderepülök hozzád. - mondta Niall édesen.
-Ne aggódj. Túl fogom élni. - mosolyogtam.
-Csajos napok. - mondta vinnyogó hangon Pezz, amin csak nevettünk.
-Holnap ugye te is eljössz a koncertre? - kérdezte Niall.
-Csajok? - fordultam barátnőim felé, mire bólintottak.
-Akkor úgy látszik megyek. - mosolyogtam.
Aznap már nem történt szinte semmi. Tv-ztünk, twittereztünk, ami tele volt a rajongók tweet-jeivel, hogy mennyire várják a koncertet. Este pedig izgatottan aludtunk el.
Másnap körülbelül 11 órakor kelt fel mindenki, így már csak "reggelizni" maradt idő. Utána átöltöztünk, és elindultunk a próbára. Mikor elkezdődött hirtelen Deja vu érzésem lett. Ugyanazokat a hülyeségeket művelték mint az előző turnén. Össze-vissza ugráltak, estek, röhögtek, egymást idegesítették..egyszóval önmagukat adták. A próba körülbelül 3 órás volt, ezután következett a ruha és a haj. Drága bátyám szokás szerint, megint alkotott. Nem is értem ennyi év után, miért lepődök meg még mindig rajta.
Már csak pár perc volt a kezdésig, így a fiúk elfoglalták a helyüket a színpad mögött. A közönség már sikított, de amikor a szám is elindult felrobbant az aréna.
-Helló Londooon!!! O2 Aréna halljam a hangood!!!! - kiabálta Liam a szám közepén.
A koncert nagyon jó volt. A lányokkal annyit nevettünk életünk szerelmein. Jó kis este volt.
***
A következő napokban a fiúk minden este felléptek, mi pedig barátnőimmel vásárolgattunk, filmeztünk, de néha csak döglöttünk a kanapén. Fizzy mindig velünk volt, az ikrek pedig anyával voltak. Gina-val mostanában nem olyan szoros a kapcsolatunk, mert nemrég táborban volt, ahol megismert egy aranyos lányt, akivel azóta nagyon jóban vannak. Épp kockultunk a lányokkal, amikor csengettek.
-Senki? - "kérdeztem", amikor azt tapasztaltam, hogy nem igazán tervez egyikőjük sem felállni. - Akkor majd én.
Odavánszorogtam az ajtóhoz, ahol egy elég nagy meglepetés várt.
-Szia Lottie! - köszönt mosolyogva rég látott barátnőm, Gracie.
-Grac? - lepődtem meg. - Hát..te..mit keresel itt?
-Tudom, hogy a legutolsó találkozásunk nem igazán sorolható a jó emlékek közé.. - kezdte.
-Figyelj..az már nagyon régen volt, azóta minden megváltozott..szóval borítsunk rá fátylat. - mosolyogtam.
-Én azóta nem felejtettem el. És téged sem. Most döbbentem rá, hogy mennyire is hiányzol, hogy..anya meghalt. - vallotta be.
-Micsoda? Ez ugye nem komoly? - könnyek gyűltek a szemembe.
-De. Már lassan 1 hónapja. Fél éve rákos lett, és nagyon gyorsan romlott az állapota, szóval...fel voltunk rá készülve. - mondta egy könny nélkül. Nagyon erős lány.
-Örülök, hogy itt vagy. - mosolyogtam és megöleltem. - Gyere be, Dani, Pezz, El és Fizzy is itt van.
-Sziasztok! - köszönt a nappali szélén.
-Gracie? Tényleg te vagy? - lepődött meg nagyon Dani.
Elmesélte nekik is, amit nekem, majd mindenki szétölelgette szegénykémet.
Ezután Grac nálunk maradt és tartottunk egy nosztalgia délutánt. Olyan jó volt újra feleleveníteni a régi szép emlékeket. Este anya jött haza az ikrekkel legelőször.
-Szia Jay! - köszönt mosolyogva Gracie.
-Istenkém szia drágám! - anya is nagyon örült neki. 1 órán keresztül faggatta hogy mit csinált idáig. Már a végén kezdtem sajnálni barátnőmet.
-Anya anya anya!!! Nyugiii lesz még időd faggatni. - nevettem, mire anya megölelte őt és elment a kis tesóimmal foglalkozni.
Később Dan is hazaért, Gina pedig szólt, hogy a barátnőjénél alszik. Grac már találkozott Dan-al, de nem ismerhették meg egymást úgy igazán, így ezt most bepótolhatták. 9 órakor mindenki a nappaliban volt, és beszélgettünk.
-Kérhetnék egy kis figyelmet? - kezdte Dan, mire mindenki elhallgatott. - Már tervezem egy ideje, amit most fogok tenni. Jay felállnál kérlek?
Anya értetlenül megtette, amire kérték.
-Tudod, hogy nagyon szeretlek, és, hogy ezt teljes mértékben bebizonyítsam, szeretnék kérdezni valamit. - ekkor letérdelt. - Johanna Darling. Hozzám jönnél feleségül?
Ez mindenkit meglepett. Anya is csak dermedten állt és nem vette figyelembe a körülötte lévő megszólalásokat, mint például: Anya. Na. Gyerünk. Mondj igent. Anyaa. Hallod?
Ő csak rám nézett, én elmosolyodtam, mire újra visszafordult Dan-hoz.
-Igen. Persze, hogy igen. - mondta ki boldogan. Mindenki felállt és tapsolt. Én is örültem neki, de túl sok volt ez nekem mára. Lehet, hogy most inkább félrevonulok, fel a szobámba. Ki kell ezt pihennem.
*Gracie szemszöge*
Wow..erre nem számítottam. Nem igazán ismerem Dan-t, de jó embernek tűnik, és Lottie is szereti. Remélem boldogok lesznek együtt. Viszont látom Lott-on, hogy nem felhőtlenül boldog. Megölelte mindkettőjüket, majd a következőket mondta:
-Szerintem én elteszem magam holnapra. Reggel beszélünk, sziasztok! - mosolygott. - Grac. Érezd magad otthon, ott alszol ahol szeretnél. - tette még hozzá, majd felment.
De hiányzott már. Egy szót se szóltam, és csak úgy lazán kezeli, hogy maradjak náluk. Imádom.
-Nem haragszotok, ha én is megyek? - kérdeztem.
-Dehogy is drágám. Jó éjt! - köszönt el Jay, majd a többiek is, ezután felmentem Lott-hoz.
Kopogtam, mire kinyílt az ajtó. Bent ült az ágyon és sírt.
-Tudtam, hogy nincs minden rendben. - kezdtem. - Mesélj!
-Igazából semmi komoly. - törölte le a könnyeit. - Csak sok volt nekem ez a mai nap. Már értem, hogy miért mondják, hogy "Jóból is megárt a sok." Tényleg semmi baj. Alszom rá egyet, aztán holnapra újra rendben leszek.
Erre csak megöleltem, beszélgettünk még egy kicsit, és átmentem a vendégszobába, bár Lott erősködött, hogy aludjak nála. Kaptam Lott-tól pár ruhát holnapig, így letusoltam, átöltöztem és lefeküdtem aludni. Jó döntés volt ma eljönnöm ide.
*Louis szemszöge*
-Köszönjük Londoon!! Ismét csodásak voltatok!!! Ez volt az utolsó koncertünk itt, holnaptól már Angliát járjuk! Köszönünk mindent!!! Sziasztooook! - kiabáltam, majd leugrottam a színpad alá.
-Pacsit kérek! - nyújtotta a kezét Liam, majd mindenkivel lepacsizott. - Jók voltunk gyerekeeek. - nevetett. Koncert után mindig úgy felpörögni, hogy lelőni sem lehetne. És még én vagyok a hiperaktív.
Még visszamentünk az öltözőbe, átvedlettünk normál emberekké, és egy még egyszer használatba vettük a csokiszökőkutat.
Ekkora azért már mindenki elfáradt, így visszamentünk a szállodánkba. Beestünk a szobáinkba és engem perceken belül elvittek az álommanók.
Enii~
ui.:bocsi, hogy egy kicsit rövid lett, de ebből a részből ennyit tudtam kihozni :S remélem azért tetszett :)) véleményeteket szívesen fogadom :) <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése