Lottie szemszöge:
Még nem nyitottam ki reggel a szemem, de éreztem, hogy semmi kedvem ma kimenni a házból. Egyrészt, mert nem ismerem Mullingar-t, másrészt meg kibaszott lusta vagyok ma mindenhez... Sóhajtottam egy nagyot majd ilyen fura hangokat adtam ki amit utoljára akkor csináltam amikor suliba jártam és reggel felkeltem. Kinyitottam a szemem és láttam, hogy Niall még alszik. Olyan kis aranyos, a haja össze-vissza áll és néha mosolyog. Percekig nézhettem amikor hirtelen kinyitotta a szemét és magához húzott. Nagyon megijedtem ezért sikítottam is egy nagyot.
- Nyugi van kicsim. - mondta nevetve Niall miközben rajta feküdtem. A hajamat hátradobtam és csak nevettem. - Olyan gyönyörű vagy. - mondta és mosolyogva nézett.
- Niall. - mondtam.
- Ez aranyos volt. - mosolygott édesen majd elkezdtem puszilgatni a nyakamat.
- Niall, nem szeretném.. - mondtam.
- Mi? Miért? - kérdezte hitetlenkedve.
- 1. Mert megvan, 2. mert anyudéknál vagyunk és nem akarom, hogy rosszat gondoljanak rólam. - mondtam.
- Jajj... Akkor hazaérünk és az lesz az első, és az sem érdekel ha meg lesz. - mondta és még kicsit csókolgatta a nyakamat majd hozzám bújt miután elfordultunk együtt, így egymással szemben feküdtünk.
- Olyan bolond vagy. - mosolyogtam.
- Odaadom a kártyámat, vegyél ma magadnak ruhákat. - mondta Niall. Én csak felhúztam a szemöldökömet és felültem. - Most meg mi van? - kérdezte.
- Nem egy tárgy vagyok aki ha elmegy nézelődni odaadod neki a bank kártyádat és költesz rám. Nekem nem a pénzed kell és nem érdekel, hogy gazdag vagy! Ha szeretnék valamit akkor összegyűjtöm és megveszem azt az egy dolgot magamnak. - mondtam.
- Nem is úgy értettem. Csak szeretném ha tetszik valami akkor vedd meg nyugodtan, ne kelljen rá várnod.. Én csak azt akarom, hogy mindened meglegyen. - mondta miközben az ölébe húzott.
- Tudod, hogy mindenem megvan. A családom, a bátyám, a barátaim és itt vagy te. Nekem nem kell más. Szeretlek Niall. - mondtam neki majd megcsókoltam.
- Jó reggelt tubicáim. - jött be Greg. - Úú.. megzavartam valamit? - kérdezte huncutul.
- Nem, semmit tesó. - mondta Niall.
- Mizu? - kérdeztem.
- Semmi, csak hallottam egy sikolyt és eléggé aggódtam ezért jöttem megnézni, hogy mit csináltok, meg anya kérdezte, hogy mikor menjetek. - mondta Greg.
- Nem tudom. - mondtam és a fejem Niall mellkasába fúrtam.
- Hát öcsém.... Mi nem voltunk soha ilyenekkel Denise-szel pedig mi is nagyon szeretjük egymást, akkor ti mit éreztek? - nevetett Greg.
- Lott a mindenem, még az éneklést meg mindent abbahagynék miatta. - mondta Niall és egy puszit adott a fejem tetejére. Hirtelen korgott a gyomrom amin Greg nevetőgörcsbe tört ki.
- Hé! Most mi van? - kérdeztem.
- Hát titeket még az Isten is egymásnak teremtett. Na menjünk enni. - mondta Greg és lement. Én gyorsan kiugrottam Niall öléből és lekaptam a pizsimet, felvettem a melltartómat és felvettem Niall "Crazy Mofos"-os felsőjét.
Ez után le is mentünk.
- Jó reggelt. - köszöntünk egyszerre.
- Sziasztok, hogy aludtatok? - kérdezte Maura.
- Elég jól. - mosolygott Niall.
- Gyertek, üljetek le és együnk! - mondta Bob majd le is ültünk az asztalhoz. Összefogtam a hajamat majd eszembe jutott egy fantasztikus ötlet, de ezt csak majd. Palacsinta volt a reggeli, amit imádok. Már az 5. palacsintánál tartottam amikor megszólalt a telefonom. Bocsánatot kértem és felvettem a telefont majd arrébb mentem.
Lott: Szia Anya!
Jay: Szia Kicsim! Oda tudnád adni Niall-t?Már hívtam, de nem veszi fel.
Lott: Oké..
- Niall. Anyu keres... - mondtam és nyújtottam felé a telefonom.. Niall el is ment. Eléggé aggasztott anyu hangja. Nem tudtam többet enni csak bambultam.
- Minden rendben van Lottie? - kérdezte Denise.
- Mi?? Ja igen, csak elbambultam. - mondtam. Pár perc múlva Niall visszajött. - Minden rendben van?? Mit mondott anya?? - kérdeztem idegesen sorban a kérdéseimet.
- Nyugodj meg, minden rendben van! - mondta Niall.
- Ha minden rendben lenne, akkor elmondanád, sőt anya nem is keresett volna téged!! - mondtam mérgesen majd felmentem Niall szobájába. Biztos történt valami. Ebben nagyon biztos vagyok!!!! Valaki kopogott, Maura dugta be a fejét.
- Bejöhetek? - kérdezte. Én csak bólintottam és letöröltem a könnyeimet.
- Minden rendben van? - kérdezte.
- Persze... csak úgy érzem, hogy Anya és Niall titkolnak valamit előlem, hazudnak mindig... - szipogtam.
- Nem hazudok neked, soha nem is hazudtam... - mondta Niall miközben az ajtófélfára támaszkodott. - Anya, kérlek kimennél, szeretnék 4 szemközt beszélni Lottie-val. - mondta Niall. Maura csak adott egy puszit a fejemre majd kiment.
- Most is hazudtál! Mi történt!!! Mondd az igazat!!! - emeltem fel kicsit a hangomat.
- Haza kell, hogy vigyelek! - mondta és már el is kezdett pakolni.
- Mondd már el, hogy a franc van!! - kiabáltam neki és megfogtam a kezét, hogy ne tudjon pakolni, csak hogy Niall sokkal erősebb nálam. - Miért nem mondasz semmit?? Ideges vagy, de miért? - kérdeztem.
- Lottie! Fogd be! - mondta és hozzám dobott egy csőnadrágot, hogy vegyem fel.
- Ó igen??? Fogjam be?? Örömmel teszem! - mondtam és gyorsan felhúztam a nadrágot majd felvettem a szandálomat és lementem, sőt viharoztam. Épp ki akartam menni az ajtón, de Greg megfogta a karom. - Niall, engedj el most! Épp megyek befogni a számat! - mondtam majd megfordultam és akkor láttam Greg-et.
- Niall ezt mondta? - kérdezte. Én csak bólintottam.
- Nagyon szeretem, de mi van vele? Fájnak a szavai. - sírtam.
- Nagyon szeretlek, és otthon mindent megtudsz! - mondta Niall. - Bocsi anya, apa de haza kell mennünk, jövünk még minél hamarabb! - mondta Niall. Még elköszönni se tudtam normálisan mert Niall megfogta a csuklómat és húzott a kocsihoz.
- Miért vagy ilyen? - kiabáltam. Nagyon fájt a szorítása.
- Ülj be a kocsiba! - mondta mikor kinyitotta nekem az ajtót. Én csak beültem és elkezdtem sírni. Niall beült mellém és már indultunk is. Én csak sírtam, Ő meg a combomra rakta a kezét. Kiértünk a repülőtérre majd fel is ültünk a járatra. Hamar leszálltunk, Louis és Eleanor vártak minket kocsival. Beültünk a kocsiba, de csak bambultam. Niall megfogta a kezem, de én egyből elhúztam onnan. Hazaértünk ahol csak Dan, Phoebe, Fizzy, Harry a fiúk és Gina volt otthon..
- Hol van anya és Daisy? - csak ennyit kérdeztem.
- Lottie, figyelj rám...
- Mért sír Phoebe?? MI történt?? - kérdeztem idegesen. - Hát persze.. Most jön a hazugság és a titkolózás. Jó, tudjátok mit?? Kapjátok be ahányan vagytok!! - mondtam kikelve magamból.
- Daisy kórházban van. - mondta Dan.
- Hogy mi?? - kérdeztem.
- Valaki megtámadta őt. Épp kijött a postáért és akkor... - mondta Fizz.
- Ki volt? -kérdeztem idegesen.
-Tudjuk ki! (nem Voldemort!xDD) - mondta Liam.
- Megölöm!!!! Miért nem száll le rólam? Ezért volt minden?? - fordultam Niall felé aki csak bólintott. Én ideg összeroppanást kaptam és majdnem elájultam, persze közben bőgtem és beakartam menni Daisy-hez. Phoebe-t bevitte Zayn. Fizz csak Harry-hez bújt. Tudtam, hogy rossz neki és mindenkinek végig nézni, főleg Niall-nek akinek a karjaiba rogytam össze. olyan érzés volt mintha meghalni készülnék. Dan hozott nekem nyugtatót. 15 perc múlva hatott is. Bementünk a kórházba. Én futotta és be is rontottam. Daisy épp fent volt.
- Húgi.. én annyira sajnálom. minden az én hibám! Mostantól vigyázni fogok rád és a többi húgomra is és anyára is. Ígérem, csak bocsáss meg. Kérlek. - sírtam neki.
- Lottie.. Hiszek neked. - mondta Daisy.
- Istenem, szörnyű testvér vagyok. - sírtam és megöleltem a húgomat. - Minden nap itt leszek melletted! - mondtam. Phoebe leült az ágyra és Daisy-vel beszélgettek. Kimentünk a folyosóra beszélni.
- Martin.... HA téged nem tud megszerezni akkor is megszerez, csak előbb szenvedsz, de ezt nem hagyhatjuk. - mondta anya és átölelt. - Szeretném ha mindannyian maradnátok és segítenétek. Persze nem akarlak titeket is belekeverni, csak könnyebb lenne. - nézett anya a többiekre.
- Mindenki nevében mondhatom, hogy ez a legkevesebb. - mondta Liam.
- Következő lépés? - kérdezte Fizz.
- Nem tudom. A rendőrség nem csinál semmit, mert nem találják. - mondta anya.
- Szóval, akkor várni kell a végzetemet.... ezt úgy se úszom meg szárazon. Egyszer megtalál amikor gyenge vagyok, mint most és egyedül... ki tudja mit csinál majd velem. - sírtam anyát ölelve.
- Mindig lesz melletted valaki..Mondjuk én mindig, a nap 24 órájában mindenhova veled megyek!! És nem érdekel ha gáz.. - mondta Niall.
- Annyira sajnálom amit mondtam.. - mondtam és megöleltem Niall-t
- Én sajnálom. - mondta.
3 nappal később:
Daisy-t hazaengedték. Végül: Zayn és Perrie Phoebe-re figyelnek. Liam és Dani Harry-nek segítenek Fizzy-re és Daisy-re vigyázni. Dan leginkább Gina-ra figyel meg anyára, anya és Louis mindenkire Eleanorral, Niall meg rám. Iszonyatos lassúsággal telnek a napok és azóta semmi nem változott. Épp Niall-el tv-ztem amikor Niall elment wc-re. Egész végig beszélt hozzám, ám ekkor megtörtént aminek nem kellett volna... Ezt nem beszéltük meg, hogy ilyenkor is kell hívni valakit... az ablakon át megjött a végzet.... Lefagytam, nagyon féltem. Ő csak elkábított. Akárhogy próbáltam már sikítani csak kapálózni tudtam, végül minden sötét volt...
Egy nagy fehér szobában ébredtem......
Niall szemszöge:
Egyből lerohantam, de nem láttam sehol Lottie-t. Elkezdtem káromkodni meg sírni.
- Ez is az én hibám!!! - mondtam mire Louis jött ki először.
- Mi történt?? - kérdezte.
- Lott eltűnt.. - mondtam halkan. Louis nagyon mérges volt.
- Nem a te hibád... rosszul csináltuk.. - mondta mérgesen Louis. Fizzy nagyon megijedt, Jay karjaiba kereste a biztonságot. Én esküszöm, hogy nem bocsátom meg magamnak ha történik vele valami....
Mesii~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése